Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Az I. Világháború előzményei

    Kik voltak a szembenálló hatalmak?

    Az első világháborút úgy nevezik, hogy nagy háború 1914-1918-ig tartott. Szembenálló nagyhatalmak, szövetségi rendszerek háborúja volt. l 882-ben alakult ki a hármas szövetség, amelyet később központi hatalmaknak neveztek, amely az Osztrák-Magyar Monarchiából, Németországból és Olaszországból állt. A másik hatalom az Antant, amely az 1904-ben létre jött Angol és a Francia szövetségről kapta a nevét, amelyhez 1907-ben csatlakozott Oroszország.

    Mely ellentétek miatt robbant ki a háború?

    Négy ellentét miatt robbant ki a háború. Az első Németország és Anglia, köztük a gyarmatokért folyt a harc. Németország lemaradt a világ területi felosztásában, kevés gyarmata van, Anglia pedig gyarmatbirodalommal rendelkezik. Németország gazdaságilag dinamikusabban fejlődik, mint Anglia, bár később kezdődött a fejlődése, ezt a folyamatot nevezzük egyenlőtlen fejlődésnek. 1910-re Németország vas és acél termelése eléri, sőt túlszárnyalja Anglia és Franciaország termelését Németország gazdaságilag így világhatalom lesz és politikailag is azzá akar válni, ezt nevezik német kérdésnek. 1910-ben a flotta építés tekintetében megközelíti az angol hadiflottát, de a tengeralattjárók száma a németeknél sokkal több.

    A másik ellentét Németország és Franciaország között volt, mert revans politikát folytat Franciaország, vagyis vissza akar vágni Németországnak úgy, hogy visszaszerzi a vezető hatalmi szerepét egész Európában. A vezető hatalmi szerepet Hegemóniának nevezzük. Ehhez vissza kell foglalnia Elszász-Lotharingiát. 1905-ben és 191l-ben voltak a Marokkói válsághelyzetek. Németország tehát háborús kockázatot vállal s megpróbálja szétbomlasztani viszonylag békés eszközökkel.

    Ez nem jár sikerrel, sőt az lesz a probléma, hogy Olaszország titkos szövetséget köt Franciaországgal, mert Líbiát ígérik az olaszoknak.
    Az Osztrák-Magyar Monarchia és Oroszország között is lesz ellentét, ez a Balkán területén robban ki, Oroszország szövetségese lesz Szerbiának, s így mindkét Balkáni háborúból győztesként és megerősödve kerül ki. Az Osztrák-Magyar Monarchia szomszédja Szerbia volt, azok szövetségesei Oroszországnak, és így területi ellentétek miatt lesz köztük ellentét.
    Ehhez társul még a német és az orosz ellentét, amely a vasútvonalak kiépítésében, a török érdekeltségekben és a közel-keleti problémákban mutatkozik meg.

    Mi volt az ürügy a háború kitörésére?

    Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét egy szerb diák meggyilkolja Szarajevóban, Bosznia Hercegovina fővárosában, 1914. június 28-án. Ez ürügy, mert Németország biztatja az Osztrák-Magyar Monarchiát, így ő hadat üzen Szerbiának. Mivel Szerbia szövetségbe van Oroszországgal, így a hadüzenetet Szerbia visszautasítja és kölcsönösen megkezdődnek a mozgósítások. Ennek következményeként kialakult a szerb és osztrák-magyar frontszakasz délen. 1914. augusztus elején a nagyhatalmak kölcsönös hadüzeneteire kerül sor, így kirobban az I. Világháború.

    Főbb frontvonalak

    Szerb (déli) fronton, az Osztrák-Magyar csapatok harcolnak egymás ellen, nem jutnak eredményre, a frontszakasz megmerevedik, mindegyik fél arra törekszik, hogy fenntartsák a saját frontvonalait, vagyis állóháború alakult ki 1914. októberben, majd 1915 októberében Törökország, illetve Bulgária belép a központi hatalmak oldalán a háborúba és közösen legyőzik Szerbiát.
    Volt még a nyugati front, itt Németország a semleges Belgiumon keresztül megtámadja Franciaországot. Németország gyors, hirtelen, rajtaütésszerű támadást, azaz villámháborút tervez. Nem jártak sikerrel, mert a francia és az angol csapatok a Marne-folyónál megállítják a támadást. Így ezen a frontszakaszon állóháború, vagyis lövészárok háború alakult ki. Csak 1916-ban történik itt változás, mert ekkor a Verduni csatában és a Somme folyónál győznek az Antant csapatai, de mind a két csatában rendkívül jelentős az emberveszteség. Más néven vérszivattyúnak nevezzük e csatákat, mert közel l. OOO. OOO volt a veszteség a Verduni csatában és közel fél millió volt a veszteség a Somme-folyónál.

    A keleti fronton Galíciában Oroszország a tervezetnél előbb támad, így a németek kénytelenek lesznek átcsoportosítani és segíteni az Osztrák-Magyar szövetségesüknek. A németek jelentős győzelmeket aratnak 1914-ben és megállítják az oroszokat a Mazuri-tavaknál és a Tannenbergnél. Így az oroszok bekerítik az Osztrák-Magyar csapatokat,de l915 májusában a németek segítségével Gorlicénél áttörik a keleti frontszakaszt.1916 – 1917-ben míg az oroszok nagy támadásokat indítanak ezeken a frontszakaszon, de döntő vereséget szenvednek, így kimerülnek 1918 márciusában békét kötnek.

    Az Olasz fronton 1915 májusában Olaszország átáll az Antant oldalára. Doberdonál és az Isonzó-folyónál lesznek harcok 1916-ban, általában az Osztrák-Magyar csapatok győznek, de döntő áttörés nem történik. 1917 -1918-ban a Piave- folyónál lesznek harcok, itt az olaszok döntő győzelmeket aratnak és így letesszük a fegyvert. 1918. november 3-án megkötjük a fegyverszünetet Padovában.

    Mi volt a fordulat a háború menetében és hogyan ér véget a háború?

    1917 áprilisában Amerika belép a háborúba, így az Antant oldalán, a nyugati fronton döntő fordulat következik be, és fölénybe kerülnek az Antant csapatok. 1917 februárjában Oroszországban Szentpéterváron polgári demokratikus forradalom lesz, a cár uralmát megdöntik, márciusban a cár II. Miklós lemondott, és ideiglenes kormány vette át a hatalmat. A kormányon belül a szovjetek, vagyis a bolsevikok uralma érvényesült, és ők fokozatosan készültek a hatalom átvételére. 1917 áprilisában a bolsevik párt vezetője Lenin is hazatért, és kinyilvánította, hogy kettős forradalom zajlik le, melynek a végén a bolsevikok átveszik az irányítást. Az oroszok még 1917 nyarán utolsó nagy támadást indítottak a Keleti fronton, Gallíciában, de ez óriási vereséggel járt, így vissza kellett vonulniuk. 1917 októberében bolsevik hatalomátvételre (Puccs) került sor. Az oroszországi kongresszuson békét követelnek, és határozatot is hoznak erről, és 1918 márc. 3-án az oroszok és a németek külön békét kötnek, így Oroszország nem vesz részt a háborúban. 1918 őszén Bulgária és Törökország is kapitulált, Nov. 3-án az Osztrák-Magyar Mon. is fegyverszünetet kötött. 1918 nyarán Németország vereséget szenved a Marne-folyónál, visszavonul, és november 11-én kapitulál.

    Az I. Világháború tehát a tömeghadseregek, az új haditechnika és a hadigazdálkodás háborúja volt.