Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Az idegszövet és feladatai

    Az idegszövet a négy állati illetve emberi alapszövet egyike, melynek szerepe az ingerlékenység és az ingerületvezetés. Kétféle sejt alkotja: az idegsejt és a támasztósejt vagy gliasejt. Az excitabilitás és az ingerületvezetés képessége kisebb mértékben minden sejtnél megvan (még a növényi sejteknél is), de az állatoknál kialakult idegszövetben ez különlegesen fejlett. A két sejtféleség működése összehangolt és egymásra utalt: az idegsejtekre rácsavarodott gliasejteknek nem csak tápláló szerepük van, hanem az ingerületvezetés sebességének a növelését is elősegítik.

    Az idegszövet feladatai

    A neuronrendszer elemi működése, az ingerület keletkezése és vezetése, valamint más sejtekre való továbbadása. Az idegrendszer biztosítja a szervezet összehangolt működését, képes a környezetből érkező hatások feldolgozására és a válaszreakció megszervezésére is. A válaszreakciót kiváltó környezeti hatás az inger, amely lehet: mechanikai, fény, hő, elektromos vagy kémiai. Az ingerre az érintett sejtek anyagcseréjük megváltozásával válaszolnak. Az ingerre adott válaszreakció az ingerület. Az idegrendszer felelős továbbá az ún. „tudati működésért” is, vagyis az érzelmekért, a nyelvhasználatért, a gondolkodásért, memóriáért, magáért az öntudatért stb.

    Az idegsejtek

    Az idegszövet fogja fel az ingert, képzi, és gyorsan továbbítja az ingerületet. Az idegrendszer legkisebb egysége a neuron (idegsejt). Az idegsejtet a sejthártya határolja beljebb haladva találjuk a sejtplazmát, amelyben nagyon sok endoplazmatikus (plazmán belüli) membrán és riboszóma található, ezek jelenléte proteinszintézisre (fehérjetermelődésre) utal. A riboszómák ribonukleoproteid részecskék, melyeknek felületén játszódik le a proteinszintézis. A plazmában szintetizálódnak a neuronok felépítéséhez szükséges fehérjék valamint az anyagcsere-folyamatokhoz szükséges enzimek. Ezek az enzimproteinek azoknak a kémiai hírvivő (messenger) neurotranszmitter anyagoknak a szintetizálódását segítik elő, amelyek a neuronok közötti információátadásában játszanak szerepet.

    A neuronok fő tömegét a sejttest képzi. A plazmából hosszabb-rövidebb nyúlványok indulnak ki. A rövidebb nyúlványok (dendritek) más sejtektől veszik át az ingerületet és továbbítják a sejttest felé. Az axon (a hosszabb nyúlvány), amelyből neurononként csak egy van, az ingerületet a sejttest felől az axonvég felé vezeti. Amíg a neuron sejttestét és dendritjeit csak az plazmán kívüli (ektoplazmatikus) membrán határolja, addig az ugyancsak ektoplazmatikus membránnal borított axon körül az idegszövet támasztósejtjei velős-hüvelyt alakítanak ki. A velőshüvellyel körülvett axonok együttese a velőhüvelyes idegrost.

    Az idegrost kialakulása során az axon a támasztósejt sejthártyáját maga előtt tolva beágyazódik a támasztósejtbe. A perifériás idegek esetén a Swann-sejtekbe, a központi idegrendszerben az oligodendrociták nyúlványaiba. A támasztósejt sejthártyájának betüremkedése felcsavarodik az axonra. Ezt a betüremkedést az egymás mellé került két sejthártya ektoplazmatikus membránrétegei alkotják. Az így felcsavarodó velőshüvely tehát egymásra rétegződő ektoplazmatikus membránréteggel veszi körül az axont. Az axon az idegszövet sejtközötti állományával velőshüvely nélküli csupasz részén keresztül (a Ranvier-féle befűződések helyén) érintkezik.