Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Az ige és az igenevek szerepe a mondatban

    Az ige cselekvést, történést vagy állapotot jelölõ szófaj. Egy létigénk van: a van. Az igének kétféle ragozása lehet: alanyi és tárgyi. Tranzitív és intranzitív. Az ige alanyi személyragjai az alany számát és nyelvtani személyét jelölik meg. Az ige tárgyas személyragjai ezenkívül a tárgyra is utalnak. Az ige a mondatban különbözõ igemódokban szerepelhet:

    • A kijelentõ módú igékkel azt közöljük – vagyis kijelentjük -, hogy valóban cselekszik valaki vagy történik valami.
      Pl.: lobog.
    • Feltételes módú igealakot akkor mondunk , ha a cselekvés vagy történés valamilyen feltételhez van kötve.
       Pl.: lobogna.
    • A felszólító módú igealakokkal a felszólítás különféle árnyalatait fejezzük ki : parancsot, utasítást, kívánságot, kérést, bíztatást stb.
      Pl.: lobogj!

    Az igeneveknek többféle formája van :

    1. fõnévi igenevek
    2. melléknévi igenevek
    3. határozói igenév

    I. Fõnévi igenév : igetõ + -ni képzõ
    Jelentését és mondatbeli szerepét tekintve a fõnévi igenév a fõnévhez hasonlít.

    II. Melléknévi igenév
    Fajtái:

    • folyamatos
      Képzõje : -ó,-õ (-ható,-hetõ)
      Pl.: termõ , adó ,(adható) stb.
    • befejezett
      A mondatban többnyire minõségjelzõként fordul elõ.
      Képzõje : -t,-tt
      Pl.: fedett , talált [tárgy] stb.
      A strandon az egyik medence fedett.
    • beálló
      Képezhetjük tárgyas és tárgyatlan igékbõl. A mondatbanrendszerint jelzõként szerepel (Pl.: kelendõ árú), deállítmányként is elõfor¬dulhat ( ha az ige szinte márátalakul önálló melléknévvé, Pl.: állandó , halandó).
      Képzõje : -andó,-endõ
      Pl.: forgandó , követendõ stb.
      A szerencse forgandó.

    III. Határozói igenév :
    A határozói igenév olyan -va,-ve (esetleg -ván,-vén) képzõs igei származék, amely valamely cselekvésfogalmat határozói körülményként nevez meg; rendszerint valamilyen cselekvésnek, történésnek, létezésnek, állapotnak a módját, vagy egy névszóval kifejezett mondatrésznek az állapotát jelöli meg. A ható igék kivételével mindenigébõl képezhetõ.
    Pl.: Az ügy el van intézve.

    Az igenév kétarcú szófaj: egyrészt fõnévi, melléknévi vagy határozói, másrészt igei természetû. Igei természete abban áll, hogy olyan bõvítményeket (tárgyat, határozót) vehet maga mellé, mint az ige.

    Igeidõ: a cselekvés idejét a beszéd idõpontjához igazítja.Három igeidõt ismerünk:

    • múltidõ: a múltban történt esemény leírásakor használjuk.
      Jele: -t,-tt
      Pl.: Tegnap esett az esõ.
    • jelenidõ: jelenidejû cselekvés (történés) leírásakor használjuk.
      Jele: -
       Pl.: Esik az esõ.
    • jövõidõ: jövõben történõ eseményre való utaláskor használjuk.
      Jele: fõnévi igenév (-ni) + fog segédige
      Pl.: Holnap esni fog.