Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Az iszlám vallás terjedése és térnyerése

    Az iszlám térnyerését elsősorban az arabok kereskedelmi működésének köszönheti, amely igen jelentős volt mind a közvetlen-, mind a közvetítő-, mind az átmenő kereskedelem.

    Népszerűségének másik oka a tanításokban, tanokban rejlik. Öt alappillére közül csak egy vonatkozik konkrétan a vallásra (az első, mely kimondja a monoteizmust), a többi a vallásgyakorlásra, szokásokra, így a vallásgyakorlónak nincsenek szoros megkötései (részben emiatt nem alakul ki erős papság sem). Másrészt nagyon fontos szerepet kap a szegények támogatása, elesettek gyámolítása, mely igen közkedvelt a nép körében.

    Kedvező volt a történelmi helyzet is. Perzsia és Bizánc hosszú harcot folytattak egymással; mire Bizánc felülkerekedett, már mindkét birodalom legyengült, így gond nélkül tudták elragadni az arabok a peremterületeket. Szintén szerencsés volt az arabok számára a tömegek elnyomott helyzete (magas adók) ezeken a területeken, így önként adták át magukat az arab hatalomnak.

    Végül, de nem utolsó sorban a VII, VIII. században az arabok jelentős hadi sikereket érnek el, óriási területeket hódítanak meg (lásd lentebb), így birodalmuk nagysága megtöbbszöröződik. Ekkora államot ingatag belpolitikai helyzet mellett képtelenség lett volna összefogni, így a birodalom vezetői törekedtek arra, hogy a meghódított területeken élőket ne nyomják el. Ám mégis képesek voltak azt elérni, hogy szinte az összes meghódított területen az iszlám legyen a gyakorolt vallás. Hogyan lehetséges ez?

    Kezdetben csak a meghódítottakra, később mindenkire kivetették a földadót (harádzs). Ez elérhette akár a telekből származó bevétel 50 %-át is. Majd a meghódított területen élőkre még egy adót szabtak ki: ez volt a fejadó (dzsizje). Mindemellett kötelezték a meghódítottakat a másfajta öltözék viselésére. (Ennek csupán praktikai okai voltak, ugyanis így könnyebb volt az adók behajtása). Ezzel az intézkedéssel sikerült elérniük, hogy az arab területeken élők jelentős hányada Allah-ot tekintse istenének.

    Talán részben ennek is köszönhető, hogy ma, több mint 162 országban, összesen 1 milliárd követője van.

    Az arab állam

    Az arab világban nem voltak külön világi törvények. Az ítélkezés a Korán alapján történt. Hittudósok (ulemák) foglalkoztak a Szentírás felfejtésével, melyek alapján a bírók (kádik) döntöttek. Mohamed halála után a kalifák vették át az irányítást, bizánci mintára despotikus uralkodókká váltak. Vezetésükkel az arabok megszerezték Szíriát, Palesztinát, Mezopotámiát (637-643) és Egyiptomot (639-642). Keleten, az Omajjád dinasztia idejében, elérték az Indus völgyét, illetve nyugaton átkeltek a Gibraltári-szoroson (711) – Tarik vezér, innen a név: Gebel el Tarik = Tarik sziklája –, és elfoglalták Hispánia nagy részét. A hódításoknak Poitiers-nál Martell Károly (732), Kis-Ázsiában a bizánciak (740) vetettek véget. Európa megerősödésével a későbbi arab támadásokat már könnyedén védhetőek voltak.

    Hatása az európai kultúrára

    Európa meghatározó kulturális birodalma a Római Birodalom volt. A 476-os Nyugat-Római Birodalmi bukása után ez a szerepe megszűnik. Európa területén ekkor a nomád népek portyáznak, így a kulturális élet nem jelentős. Európának e válságéveiben az arabok mentik át a keleti-kultúrát, hogy később, az európai helyzet stabilizálódása után ismét „kezébe vehesse” a kontinens a kulturális irányítást. Az arabok egyetemeket, könyvtárakat hoznak létre, keleti forrásokat másolnak.

    Tanok

    Minden muszlim, irányzattól függetlenül hisz az alábbi hat alaptételben:

    • Hit Istenben, annak egyedüliségében, és abban, hogy csak ő méltó imádatra
    • Hit a Prófétákban és a Küldöttekben
    • Hit az Isten által leküldött könyvekben
    • Hit az angyalokban
    • Hit a Végső Napban, amikor mindenki felett ítélet mondattatik
    • Hit az elrendeltetésben

    Az iszlám öt alappillére

    • 1. Hitvallás (sahada) – hit Allahban, az egyetlen istenben, és prófétájában, Mohamedben. A hit megvallása nem csak ima alatt történik, hanem minden lehetséges alkalommal. A muszlimság letagadása az iszlámban csakis olyan helyzetben megengedett, amikor az ember a hit megvallása miatt komoly veszélybe kerülne.
    • 2. Ima (salah) – Naponta ötszöri kötelező ima Allahhoz; mezítláb, szőnyegen térdelve, Mekka felé fordulva. Minden más Istenhez való fordulást fohászként (du’a) értelmeznek.
    • 3. Adakozás (zakat) – A zakat fizetése a szegények és rászorulók számára egy évben egyszer, Ramadánkor kötelező. Ennek mértéke a rendelkezésre álló, nem a közvetlen létfenntartásra szolgáló vagyon 2,5%-át jelenti.
    • 4. Böjt (szaum) – A Ramadán hónapjában egy nap reggeltől estig kötelező böjt. Ezalatt a böjtölő sem ételt, sem italt nem vehet magához, kivéve ha beteg, terhes, vagy gyermeket szoptat. Ekkor a böjtöt nem szabad megtartania, azonban később kötelezően pótolnia kell.
    • 5. Zarándoklat (haddzs) – Minden muszlimnak életében egyszer el kell látogatnia Mekkába, a Szent Mecsethez az iszlám naptár Dhu al-Hiddzsah hónapjában.

    Az öt fő előírás mellett további, kevésbé jelentős követelmények is megfogalmazódnak a Koránban: például a sertéshús és a szeszesitalok fogyasztásának tilalma, illetve a többnejűség korlátozása (csak négy feleség lehet, de azok bármilyen vallásúak, míg nők esetében csak muszlin férfiak).

    Az iszlám irányzatai

    Két fő ágra osztható: a szunnitákra (85-87%) és síitákra (13-15%).

    • Síiták: Alit (Mohamed unokatestvére) és leszármazottait ismerik el prófétaként. Szemben állnak a Mohamed után hatalomra lépő kalifák tanításaival.
    • Szunniták: Elsősorban Szaúd-Arábiában elterjedt irányzat. Mohamed halála után nem a leszármazottakat, hanem az uralkodó kalifákat imádták.