Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Az iszlám vallás kialakulása

    Az arabok egy része kereskedelemmel foglalkozott, ők bonyolították le a Jemen és Palesztina közötti forgalmat, valamint jelentős volt a közvetítő-, és átmenő kereskedelem is. A karavánutak mentén városok alakultak, ezek egyike volt Mekka. Itt élt Mohamed, aki kereskedőként beutazta Arábiát, közben megismerkedett a zsidó, a keresztény és a pogány arab vallással, melyekből sokat merített. Kr. u. 610 körül új tanokkal lépett fel: úgy vélte, hogy Isten, Dzsibril (Gábriel) arkangyal útján álmában kinyilatkoztatta számára igazságait és parancsait.

    Követőkre lelt a szegények között, mivel a vallás ellenezte az uzsorát, támogatta az elesettek gyámolítását és a törzsi ellentétek beszüntetését. Összeütközésbe került a gazdag kereskedőkkel, ezért híveivel együtt 622. júl. 16-án Jaszrebbe kellett vonulnia (Mohamed halála után kapja a Medinat-al-Nabi, azaz a próféta városa – ma Medina – nevet). A Mekkából való kivonulás (hidzsra) éve vált a mohemedán időszámítás kezdetévé.

    A Mekkai kereskedőréteggel kiegyezve (mekkai zarándoklat) óriási iramban kezdődik meg ekkortól a vallás terjedése (okokat keresd lejjebb!).

    Az iszlám követőit muszlimoknak (a török területeken élőket muzulmánoknak) nevezik. A hívők nem használják a mohamedán kifejezést, az szerintük nem fedi le teljesen „működésüket”. A Hispániába (711-ben) benyomuló muszlimokat móroknak, más néven szaracénoknak nevezik. A magyarok történetírásukban e vallás követőit izmaelitáknak, böszörményeknek nevezik.

    A vallás nagyon sok elemben hasonlított a keresztény és zsidó tanításokhoz: mindegyik monoteista vallás, melynek alappilléreit könyvekben jegyzik le (Korán, Tóra, Ótestamentum). Alaptételeiben – úgy mint a bűnbeesés, Paradicsomból való kiűzetés, Ábrahám kivonulása Egyiptomból – megegyezik a többi vallással. Emellett fontos szerep jut a nemtelen angyaloknak, közülük is Gabrielnek, aki kinyilatkoztatja Mohamed számára Isten akaratát. Az angyalok mellett még az ősatyák játszanak fontos szerepet, közülük is Ábrahám bír jelentőséggel, akinek Hágárral megkötött házasságából születik Izmael (innen jön az izmaeliták), így az iszlám Ábrahámot tekinti a vallás és Mekka alapítójának.

    Mohamed önmagát az ótestamentumi próféták követőjének tekinti és mindvégig szoros kapcsolatot ápolt a zsidó ősvallással.

    Az iszlám követői Mohamedet tekintik a legnagyobb és egyben a legutolsó prófétának, aki Jézusnál is nagyobb jelentőséggel bír. Elődei: Noé, Mózes, Dávid, Jézus. Mekkából való kivonulása után Mohamed létrehozza az iszlámon belül az Ábrahám-vallást, melynek lényege, hogy Jeruzsálem a kibla (imairány), ám a zsidók ezt nem fogadták el, így Mohamed kénytelen volt változtatni. Így lett Medina, s később újra Mekka az ima iránya. (Ma a Kába kő.)

    A pogány arab hitvilágban fontos szerepe volt a Kába kőnek, éppúgy, mint a hitvilág istenének, Allahnak. Ezeket emeli be az iszlám vallásba Mohamed.

    E vallásban fontos szerepet kap a dzsihád is. Ez szent háborút jelent, de nem fegyveres hitterjesztést. A dzsihád pontos jelentése belső háború, a társadalmi igazságosságért folytatott harc. Fegyveresen csak akkor terjeszthető a hit – a Korán szerint –, ha arra a megtámadott fél okot szolgáltat, azaz harcot kezdeményez.

    Mohamed a vallás alappilléreit a szent könyvben, a Koránban fekteti le. A Korán 114 fejezetből (szútra) áll. Ehhez kapcsolódnak még Mohamed megjegyzései, kiegészítései (hadísz, szunna).