Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Az ízeltlábúak

    Az ízeltlábúak az élővilág legnépesebb törzsét alkotják. Az összes jelenleg ismert fajnak mintegy 2/3 része, 1,2 milliónál is több faj tartozik az ízeltlábúak közé. Ennek túlnyomó része, több mint 1 millió a rovarfaj. Ezek a számok azonban csak a felfedezett fajokat tartalmazzák. A tudósok becslései szerint ugyanis 3 milliónál jóval több lehet a Földön élő ízeltlábú állatok fajainak száma. Ide tartoznak például a rákok, a rovarok és a pókszabásúak, valamint az ikerszelvényesek és a százlábúak. Külső kitinvázuk hatékony védelmet és rendkívül jó mozgékonyságot biztosít. Főként ennek köszönhető széles körű elterjedésük.

    Az ízeltlábúak a gyűrűsférgekhez hasonlóan szelvényezettek. Szelvényeik azonban nem egyformák, hanem többnyire három testtájat alkotnak, a fejet, a tort és a potrohot. Az ízeltlábúak törzse arról kapta a nevét, hogy a csoportba tartozó állatoknak nemcsak testük, hanem lábuk is tagolódik. Lábuk egy-egy részletét nevezzük íznek. Végtagjaik többféle szerepet tölthetnek be: lehetnek járólábak, de részt vehetnek a táplálkozásban oly fontos szájszervek kialakításában is.

    Háromszakaszos bélcsatornájuk kanyargós lefutású, a rákokban és a pókszabásúakban középbéli mirigy is csatlakozik hozzá. Légzőszerveik változatos felépítésűek, de mindig a kültakaró származékaiként alakulnak ki. Az ízeltlábúaknak nyílt keringési rendszerük van. Idegrendszerük hasdúclánc típusú, bár ez erősen módosul egyes dúcok összeolvadása miatt. Szelvényezettségük, idegrendszerük felépítése a gyűrűsférgekkel való rokonságot mutatja.

    A törzsbe tartozó állatok általában váltivarúak, vagyis az egyedek vagy női vagy hím ivarszerveket tartalmaznak. Petével szaporodnak és rendszerint átalakulással fejlődnek. A petéből kikelő lárvák alakulnak át ivarérett állattá.

    Ízeltlábúak kültakarója és mozgása

    A testszelvényeket és a láb ízeit kitinből felépülő, részekre tagolt páncél borítja. A kitin szilárd, rugalmas, igen ellenálló anyag. A testet kívülről fedő burkot más néven kutikulának is nevezik. A kitint tartalmazó kutikula részei egymáshoz képest mozgathatóak. A mozgatást különálló, egymástól független működésű izmok végzik, amelyek a kitinvázhoz belülről tapadnak. A gerinctelen állatok körében kivételes sajátság az, hogy az izmokat harántcsíkolt izomszövet építi fel. Ez a mozgási szervrendszer a férgek és a puhatestűek simaizomszövetet tartalmazó bőrizomtömlőjéhez képest sokkal gyorsabb mozgást tesz lehetővé.

    A kutikula nem növekszik együtt az állat testével. A fejlődő állatok ezért időnként levetik páncéljukat, és újat, nagyobbat hoznak létre a régi helyett. Ez a folyamat a vedlés. A vedlést – az egyedfejlődés más folyamataihoz hasonlóan – a környezet hatásaival összhangban hormonok szabályozzák.

    Szerző: Sulinet