Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Az RNS és DNS összehasonlítása

    A nukleinsavak minden sejtben megtalálható, kimagasló jelentőségű szénvegyületek. A nukleinsavak a sejtmagban és a sejtplazmában találhatók. Irányítják a fehérjeszintézist a sejtekben, ezzel meghatározzák, hogy milyen fehérjék keletkezzenek a sejtben. Így döntő hatással vannak az öröklődő tulajdonságok utódokra való átvitelre. Ha a nukleinsavakat savas hidrolízisnek vetjük alá foszforsavat,pentózokat és nitrogéntartalmú heterociklusokat kapunk. Ezek a nukleinsavak végső építőkövei. A foszforsav minden nukleinsav hirdolízisterméke között megtalálható. Az ötszénatomos cukrok azonban nem. A sejtmagban található nukleinsavak dezoxi-ribózt, a sejtplazmában található nukleinsavak pedig ribózt tartalmaznak. Ez jelentős különbséget jelent, tehát ez alapján teszünk különbséget ribonukleinsavak(RNS) és dezoxiribonukleinsavak(DNS) között. Mindkét nukleinsav hidrolízisének termékei között négy-négy nitrogéntartalmú heterociklusos vegyület található. Ezek alapváz szerint két csoportba sorolhatók: pirimidinbázisok és purinbázisok. Pirimidinbázis az uracil(U),timin(T) és a citozin(C). Purinbázis pedig az adenin(A) és guanin(G). Az uracil csak a RNS-ben, a timin pedig csak az DNS-ben fordul elő, a másik három bázis mindkettőben előfordul. Enyhe körülmények között végzett, kíméletes hidrolízissel mind a DNS-t, mind az RNS-t sikerült nagyobb molekulaegységekre felbontani. Ezeket nukleotidoknak nevezzük. A nukleotidok a nukleinsavak monomerjei. Minden nukleotid egy-egy nitrogéntartalmú bázis-,pentót-,és foszforsavrészből épül fel.

    A nukleotidok a molekulákban elágazásmentesen kapcsolódnak egymsához polinukleotidláncot létre hozva.

    RNS: molekuláit 80-3000 nukleotidból álló láncok alkotják. A polinukleotidlánc gerincét egy cukorfoszfát alkotja,amely mindvégig változatlan. A különböző láncok változatosságát az adja, hogy a cukormolekulákhoz a négyféle bázis(A,G,C,U) más-más sorrendben kapcsolódik. Ezt az adot nukleinsav nukleotidsorrendjét, bázissorrendnek nevezzük.

    DNS: molekulák két egymás köré csavarodó láncból épülnek fel, ezt kettős hélixnek nevezzük. A láncban több millió nukleotidegység is kapcsolódhat egymással. A DNS polinukleotidláncainak felépülése hasonlít az RNS-éhez a különbség csupán abban van, hogy ebben az esetben a pentóz a dezoxiribóz és uracil helyett timin van. A két láncot a pentózrészekhez kapcsolódó bázisok közötti. hidrogénkötések kapcsolják össze. Térbeli okok miatt az adenin csak a timinnel, a guanin pedog csak a citozinnal alkothat hidrogénkötéseket. Így kétféle bázispár lehetséeg a DNS molekuláiban:A-T és G-C. Ez azt jelenti, higy az egyik lánc sorrende egyértelműen meghatűrozza a köré csavarodó másik lánc bázissorrendjét. A két lánc egymást kiegészítő, komplementer szerkezetű. A DNS a sejtek önreprodukciójához szükséges információkat hordozza. A DNS-ben tárolt információ a sejtek működéséhez nélkülözhetetlen fehérjék aminosavsorrendjére vonatozik.