Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Babits Mihály háborúellenes versei

    Babits fiatalon szembefordult a századforduló hivatalos művészi gyakorlatával, majd a politikai élet egyes elemeivel is. A magányos költő 1912-ben a Nyugatban megjelent Május huszonhárom Rákospalotán c. vers (a nagy munkástüntetés, a véres csütörtök) után, a háború idején végleg kilépett az elszigeteltségből. Úgy érezte, hogy minden szaváról számot kell adnia önmaga és a világ előtt. Így vált álmodozóból küzdővé. Az első pillanattól kezdve tiltakozott az esztelen pusztítás ellen. Nagy háborúellenes verseiben (Fiatal katona, Magamról, Kép egy falusi csárdában, Játszottam kezével, Pro Domo, Húsvét előtt, Fortissimo) és cikkeiben (Itália, A veszedelmes világnézet) még Adynál is vakmerőbben szállt szembe a közhangulattal és a hatalommal. A veszedelmes világnézetben a háború kirobbanásának lehetőségét az értelmiség végzethangulatában látta. A gazdasági okokról nem vett tudomást, de a harcot elítélte és szükségesnek látta a béke melletti meggyőzést. Hamarosan már szervezett formában is szót emelt a békéért és lakásán is gyakori összejöveteleket szervezett.

    1915-ben egy ártatlan szerelmes vers miatt (Játszottam kezével) egy hazafiatlansággal vádoló hecckampány középpontjába került. A vers utolsó sorai: „nagyobb örömmel ontanám kis újjáért a csobogó vért, / mint száz királyért, lobogóért!” – az uszító sajtó ezt háborúellenesnek értelmezte, és csak jóakarói mentették meg a súlyosabb büntetéstől.

    Első nagy háborúellenes verse a Húsvét előtt. 1916. március 26-án olvasta fel a zárkózott költő a Zeneakadémia matinéján. Ez a tett mindenkit elismerésre késztetett. A cím a föltámadást, a béke eljövetelét ígéri. Szabadversre emlékeztető rapszódia. Szenvedélyes és hosszabb-rövidebb rímtelen sorokra tagolódik. Ritmusa ideges, nyugtalan. Az első rész hatalmas versmondat. Először fél kimondani, ami nyugtalanítja, de végül is legyűri félelmét és kiabálva mondja, hogy legyen végre béke. Ez az üzenete a versnek. A mindennapokon hallható háborús uszítással szemben ugyanolyan erővel kell követelni a békét.

    A költő vállalja még a testi szenvedést is a cél érdekében. Felidézi a háború embertelenségét (A vén cigány). Nem a pusztító háborús sikereket ünnepli a vers, nem a hősöket, hanem azt, aki felnagyítva ki meri mondani a béke mindent megváltó erejét.

    Fortissimo c. verse már szinte Adyéval rokon indulatokat fejez ki, amint a háborút eltűrő Istent káromolja. Ezért a verséért vallás elleni vétség miatt perbe is fogták.

    A vers hangja nagyon erős és elkeseredett. A cím zenei olasz műszó, jelentése: igen erősen előadandó. A költő az alvó, süket Istent akarja fölébreszteni. Előbb az anyákat bíztatja erősebb és erősebb sírásra, hogy észrevegye őket a közömbös Isten és ha ez hiábavaló, majd a férfiak fognak durva káromkodásba és fenyegetőzésbe. De ha ez sem elég, meg kell Őt tagadni és a szavak erejével felkelteni. A vers zárása pesszimista önkínzás: nemcsak az Isten érzéketlen, hanem a föld is és minden, csak az ember nem, aki szenved.

    Háború elleni tiltakozása közvetlenebbé tette a babitsi lírát. A modern eszközök az ember és a kultúra értékeit pusztítják, Babits a régebbi idők humánusabb erkölcseinek megőrzését érzi feladatának.