Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Balassi Bálint

    A XVI. század halhatatlanul gazdag és eleven irodalmának legnagyobb alakja Balassi Bálint. Őt tekintjük a magyar irodalom első számú klasszikusának, világirodalmi szintű képviselőjének.

    Élete:

    Balassi Bálint (1554-1594) a magyar irodalom és a XVI. századi reneszánsz kiemelkedõ alakja. Zólyom várában született arisztokrata, nyers földesúr volt és ugyanaz a gazdag mulatozó életet élte, mint a többi főnemes.Kitûnõ nevelést kapott Bornemissza Pétertõl. Balassi Bálint nevét régebben Balassa Bálintnak mondták ; voltak , akik úgy vélték , hogy tulajdonképpen Balázsinak kell kimondani ezt a régi családnevet ; ő maga különbözőképpen írta saját nevét ; a híres família különböző tagjait is hol Balassiként , hol Balassaként említik a kortársak is , az utókor is. Lehetséges , hogy a kiejtés az idők folyamán módosult, de a család mindig ugyanaz volt:erőszakos, önző, köpönyegforgató nagyurak egymásra következő nemzedékei. Okosak voltak, szerették a műveltséget, életüket kockáztatták a harcolásért, várakat, birtokokat, asszonyokat gyűjtöttek, cseréltek, raboltak.

    Az európai kultúrát a nürnbergi egyetemen sajátította el. 1569-ben apját letartóztatták, szülei vigasztalására írta elsõ mûvét, a Beteg lelkeknek való füves kertecskét, mely egy németbõl magyarra fordított vallásos elmélkedés. 1574-75-ben Balassi beállt a Habsburg hadseregbe. 1575-ben fogságba esett, Báthori István erdélyi fejedelem udvarába került. Itt vendégként kezelték, Báthori barátjának tekintette Balassit. Mikor Báthorit 1576-ban lengyel királlyá választották, Balassi követte urát külföldre is. 1577 – ben hazatért.1578-ban meghódította Losonczi Annát, Ungnád Kristóf horvát bán feleségét. 1579 – ben Eger várában végvári vitéz, zsoldos katona négy évig. 1584 – ben török elleni harcok, érdekházasságot kötött unokatestvérével, Dobó Krisztinával, s hogy hozományként megszerezze, fegyvereseivel megrohanta Sárospatak várát. Ezekkel a cselekedetekkel a vérfertőzés és a felségsértés vádját vonta magára. Hűtlen feleségétől hamarosan elvált. Egy ideig Érsekújváron szolgált, de innen is távoznia kellett, mert a főkapitány felesége beleszeretett. Vakmerő házassági reményeket táplált az időközben özveggyé lett Losonczi Anna iránt, ám a dúsgazdag asszony hallani se akart az egyre inkább lezüllő Balassiról. 1590 – ben megismerkedik Wesselényiné Szárkándi Annával, Célia-ciklus.

    Mindenből kifosztva Lengyelországba menekült Báthory István udvarába. 1591-ben tér vissza a szeretett Magyarországra. Már nem sokáig élvezhette az életet, Esztergom falainál ahol szinte kereste a pusztulást, hősi halált halt. Zaklatott életű, szerencsétlen bujdosóvá lett. Élete utolsó szakaszában, minden vállalkozása balul ütött ki.

    Költészete: (A szerelem költője)

    Balassi a reneszánsz ember öntudatával a szerelmet az emberi élet egyik legfőbb értékének tekintette. Ezt bizonyítja nevezetes drámai műve: Thirsisnek Angelicával, Sylvanusnak Galatheával való szerelmekrül szép magyar comoedia. Ez a munkája 1589 – ben keletkezett, s a Júlia meghódítására irányuló utolsó kísérletnek tekinthető. Benne egy egészen új műfajt honosított meg: a reneszánsz szerelmi komédiát.

    Fiatalkori udvarlói költeményei s az 1578 – ban keletkezett boldog-boldogtalan Anna-versek még csupán a későbbi nagy későbbi nagy költő szárnypróbálgatásai voltak. A reneszánsz szerelmi költés a petrarkizmus sablonjai szerint született. Balassi “tudós” költő volta abban is megmutatkozott, hogy verseinek elég nagy része “fordítás”. Nem szóról szóra fordított, hanem a mintául választott mű átdolgozásával fejezte ki a maga személyes mondanivalóját. Az írói eredetiség igényét még a reneszánsz sem ismerte. Petrarca hatása érezhető azokon az érett nagy verseken is, amelyeket főleg 1588 – ban írt és részben küldözgetett – hiába -az özveggyé lett Losonczy Annának, “Júliának”. A költemények ugyan nem hozták meg a várt szerelmi diadalt, Balassi viszont nagy költői tudatossággal versciklussá, magyar “Daloskönyvé” szervezte verseit. Júlia egyre elérhetetlenebb eszménye, az élet értelmének egyetlen jelképévé válik. Júlia lakóhelye valami távoli idegen ország soha el nem érhető paradicsom. A Júlia-költemények kifinomult stílusa, tökéletes ritmikája, újszerű stróf*szerkezete, szimmetrikus reneszánsz kompozíciója, egy belső érzelmi fejlődésmenetet tükröző összefüggésrendszere ezt a versciklust költészetének csúcspontjává avatja.