Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Barokk és Pázmány Péter (1570-1637)

    A XVI. század végétől kezdve Európában újra megszilárdult a feudalizmus, létrejöttek az abszolút monarchiák, s ugyanebben az időben a reformáció támadásai következtében megingott katolikus egyház is ellentámadásba lendült híveinek visszaszerzéséért (ellenreformáció). Ez volt a társadalmi háttere a barokknak, mely az európai művelődés történetében a reneszánszt követő nagy korszak.

    A barokk kezdetét a tridenti zsinattól, 1542-től számítjuk. A barokk számára a lenyűgöző hatás, a csodálat kiváltása volt a cél, mely leginkább formai külsőségekkel érhető el. A barokk költészet kedvelte a virtuóz rímtechnikát, az újszerű költői képek bőségét valamint a meglepő ellentétektől feszülő hasonlatokat. Különösen kedvelte a bonyolult összetételű, de áttekinthető körmondatokat, a rokon értelmű mondatokat, a szavak halmozását és az erős érzelmi tartalmú kifejezéseket. A barokk új műfajokat teremtett, fellazította a hagyományos műformák kereteit.

    Kezdeti szakaszát (1600-1640) nevezik manierizmusnak (késő reneszánsz, kora barokk), ami a barokk kultúra előrenyomulásának az ideje. Második szakasza (1640-1690) a török uralom megszűnésének az ideje. Következő szakasza 1740-ig tartott, ez tekinthető a jezsuiták virágkorának. A barokk utolsó szakasza, a rokokó 1740-től 1772-ig tartott.
    A magyar prózastílus történetében kiemelkedő szerepet töltött be Pázmány Péter (1570-1637), aki egyetemi tanár, tankönyvíró, hitvitázó és papnevelő volt. Magyar földön ő a legnagyobb képviselője az irodalmi barokk stílusnak, melynek lényege az érzéki illusztráció. Mint jezsuita főpap és esztergomi érsek megszervezte az újjászülető katolikus egyházat és egyetemével a magyar katolikus kultúrát.

    Az ellenreformáció harcos irányítója, a nyelv nagy művésze. Bőven él a barokk stílus díszítő elemivel. Körmondatai grammatikai bonyolultságuk ellenére is mindig tiszták, áttekinthetőek. Stílusára jellemzőek az érzékletes, realisztikus képek és a közmondásszerű megállapítások. Irodalmi alkotásait elsősorban a katolikus egyházért való szolgálatnak tekintette, mégis az egyetemes nemzeti értékek hordozói lettek. Nagy tekintélyt szerzett a protestánsokat támadó nagyszámú vitairatával, melyekben a szatíra, a gúny és a humor stíluseszközei gyakran összekapcsolódnak szenvedélyes sértegetésekkel, gyanúsítgatásokkal is. A gorombaság nem szenvedélye, sosem veszti el fejét. Fölényes és magabiztos, messze felette állt ellenfeleinek.
    Legelső ilyen vitairata a Felelet a Magyari István sárvári prédikátornak az ország romlása okairól irt könyvére (1603). Saját kora nagyszabású hitvédelmi művét, az Isteni igazságra vezérlő kalauzt (1613) értékelte a legtöbbre, ennek azonban ma már inkább csak a teológiai-filozófiai szaktudomány szemszögéből van jelentősége. Imádságos könyv című (1606) műve korának vallásos igényeit elégítette ki. Szónoki beszédei közelítik meg legjobban a mai felfogásunk szerinti szépirodalom fogalmát.
    Élete végén, 1636-ban jelent meg Prédikációk című terjedelmes kötete, mely 101 szentbeszédet tartalmazott. Bennük a magyar élőbeszédet emelte szónoki művészetté. A magyar tudományban és kultúrában mérföldkövet jelent a nagyszombati egyetem megalapítása 1635-ben. Ennek az egyetemnek mai jogutódja az Eötvös Lóránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem.