Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Ciklonok kialakulása és jellemzői

    A mérsékelt övezeti ciklonok

    A mérsékelt övezeti ciklonok két eltérő hőmérsékletű és sűrűségű légtömeg határán alakulnak ki. A légtömegek ellentétes irányú mozgása miatt nagyméretű hullámmozgás alakul ki a két légtömeget elválasztó frontvonalon. A növekvő hullámvonal mentén a hideg és a meleg levegő kavarogni kezd. A hideg levegő hátulról benyomul a meleg levegőbe – erre nagyobb nyomása miatt képes – és maga előtt hajtja azt. Az így bekerített meleg levegő lesz a ciklon alacsony nyomású magja. A hideg levegő tovább szorítja maga előtt a meleget, így a meleg levegőjű terület egyre kisebbedik. Végül a meleg levegő teljesen eltűnik, ami az alacsony nyomású mag megszűnése miatt a ciklon halálát jelenti (az eltűnésen a meleg levegő felemelkedését és lehűlését kell érteni).

    A hideg és meleg levegő hidegfronttal és melegfronttal örvénylik a mérsékelt övezeti ciklonban. Mindkét fronton csapadék hull, aminek magyarázata a következő.

    Amikor hideg levegő érkezik olyan területre, ahol melegebb a levegő, a magasba emeli a melegebb, könnyebb levegőt. A felemelkedés miatt a meleg levegő lehűl és csapadék képződik. A felemelkedés oly hevesen történik, hogy széles (kb. 70 km–es) sávban záporeső, sőt gyakran zivatar és esővel vegyes jégeső keletkezik. Az ilyenkor jellemző felhők a különféle zivatarfelhők. Ha meleg levegő áramlik hideg levegőjű területre, a meleg levegő a hideg fölé siklik, miközben maga előtt tolja azt. Ahol a felsiklás megkezdődik, melegfront húzódik a felszínen. A melegfront előtt – lassú mozgása miatt – 2–3 napig nagy szélességben csapadék hull. Az itt jellemző felhőtípusok a különféle rétegfelhők.

    A frontok átvonulásával járó gyors hőmérsékleti és légnyomásváltozásokhoz nehezen alkalmazkodik a szervezet. Ezt az orvosi gyakorlatban is figyelembe veszik. A többi között ezekben az időszakokban csak a legsürgősebb esetekben operálnak.
    A mérsékelt övi ciklonok leggyakrabban a sarkkörök szomszédságában, 60–70 fokos szélességek felett alakulnak ki, ahol a hideg sarkvidéki és a melegebb mérsékelt övezeti légtömegek találkoznak egymással. A kialakult ciklonok a nyugatias szelek miatt nyugatról kelet felé haladnak. A mérsékelt övi ciklonok több tízezer négyzetkilométer kiterjedésűek, átmérőjük néhány száz kilométer.

    A trópusi ciklonok

    A trópusi ciklonok nem két különböző légtömeg határán, hanem az egységesen meleg egyenlítői légtömegekben keletkeznek.
    Kialakulásuk olyan vízfelszínek felett indul meg, ahol a víz felszíni hőmérséklete legalább 26 °C.
    A trópusokon végbemenő gyors felmelegedés miatt erős nyomáskülönbségek jönnek létre és hirtelen feláramlások következnek be. A feláramló levegő helyén maradt igen alacsony nyomású terület mintegy odaszippantja a környék kevésbé meleg levegőjét, amely heves mozgásokkal jár.

    Az óceánok víztükre felett így heves zivatarok alakulnak ki. A keleties irányú passzátszelek keletről nyugatra hajtják e zivatarokat, amelyek utolérhetik és egyesülve erősíthetik egymást, majd vad örvénylésbe kezdenek. A szél erősödésével kialakul az örvény középpontja. A végeredmény egy tomboló, nagy kiterjedésű, sebesen örvénylő trópusi ciklon, amely özönvízszerű esőt szolgáltat. A trópusi ciklonokban a levegő áramlása nagyon gyors. Átmérőjük néhány tíz, esetleg néhány száz kilométer. Belső részükben (egy kb. 10–20 km átmérőjű területen) alig fúj a szél. Itt leszálló légmozgások is előfordulhatnak. Ez a terület a ciklon szeme. Ezután a zóna után kifelé haladva nagy mértékben megnövekszik a szél sebessége, 300 km/h–s értékek is előfordulhatnak. A szárazföldek partjait elérve hatalmas pusztításokat okoznak. A szárazföld elérése azonban a halálukat is jelenti, mert elvesztik a meleg vízfelszín nyújtotta energia–utánpótlásukat, s előbb lecsillapodnak, majd teljesen elenyésznek.

    A trópusi ciklonokat Amerika keleti partjainál hurrikánnak, Ázsia keleti partjainál tájfunnak nevezik.

    Szerző: Sulinet