Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Csehov

    Anton Pavlovics Csehov Taganrog városában, Dél-Oroszországban született 1860. január 29.-én. A drámairodalom meghatározó alakja volt, újrateremtette a novella műfaját.

    Tanulmányok, karrier

    Taganrogban maradt gimnáziumi tanulmányai végéig, majd Moszkvába ment családja után, ahol ösztöndíjasként orvosi egyetemen tanult.

    1882 őszétől a Szilánkok szentpétervári szatirikus lap állandó szerzője volt. 1884 sikeres orvosi diplomája után praktizált is, majd 1886-tól az Új Idő cimű lap munkatársa lett. Az elkövetkező két évben mintegy 100 novellát írt, megjelent két novelláskötete, amivel a rangos Puskin – díjat is elnyerte.

    Az 1880-as évek közepén kezdeti tuberkolózis jelei mutatkoztak rajta. A városi létet feladva 1892 Melihovo faluban birtokot vásárolt és szüleivel letelepedett Moszkvától mintegy 100 kilométerre. Itt írta többek közt a Sirály című újszerű drámáját, a 6-os számú kórtermet valamint az Életem és a Három év című kisregényét, az ismét felvett orvosi praxisa mellett. Orvosi javaslatra súlyosbodó betegsége miatt délebbre kellett költöznie, 1897 őszén nyolc hónapig Nizza vált lakhelyévé, majd innen Jalta lett élete következő meghatározó állomása.

    Itt töltötte a következő telet, egy évre rá 1899-ben már saját új háza várta Jaltán, ahol a téli hónapokat töltötte. Itt írta: A kutyás hölgy, valamint a Szakadékban című műveit.

    Konsztantyin Sztanyiszlavszkijjal való megismerkedése után, aki az akkor induló Művész Színház egyik vezetője volt, drámái végre sikert aratnak a színpadon. Itt vitték sikerre a Sirályt, 1899-ben a Ványa bácsit, két évre rá a Három nővért, 1904-ben pedig a Cseresznyéskertet. A Művész Színház egyik színésznőjét 1901-ben feleségül vette (Olga Leonardova Knipper).

    1900-ban az akadémia tiszteletbeli tagjává választották. 1904-ben rosszul lett, majd a németországi Badenweiler tüdőszanatóriumába utazott gyógykezelésre. Itt ért véget élete 1904. július 15.-én.

    Kisregényei

    Dráma a vadászaton (1884-1885)
    A sztyepp (1888)
    Közismert novellák:
    A csinovnyik halála (1883)
    Perpetuum Mobile (1884)
    Vologya (1887)
    Hattyúdal (1888)
    A párbaj (1891)
    A 6-os számú kórterem (1892)
    A kutyás hölgy (1899)
    A lónevű
    Kaméleon
    Rotschild hegedűje (1894)
    Színművek:
    Platonov (1881)
    A dohányzás ártalmasságáról (1886, 1902)
    Ivanov (1887)
    A medve (1888)
    Az erdő szelleme (1889)
    Sirály (1896)
    Ványa bácsi (1899–1900)
    Három nővér (1901)
    Cseresznyéskert (1904)