Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Egyenes vonalú, egyenletesen gyorsuló mozgás

    Ennél a mozgásnál az út egyenesen arányos az idő négyzetével, és a sebesség egyenesen arányos az idővel.

    Mivel a test sebessége változik, be kell vezetni egy új fogalmat: ahol a pillanatnyi sebesség az idő múlásával egyenletesen nő: a változás gyorsaságát, a sebességnövekedés mértékét nevezzük gyorsulásnak. Jele a (latin acceleritas). Mértékegysége m/s a négyzeten. A gyorsulás is vektormennyiség.

    Ilyenkor érdekes kiszámolni a mozgás átlagsebességét: vagyis azt a sebességet, amellyel a test egyenletesen mozogva az adott idő alatt tenné meg az adott utat.

    E mozgás s-t grafikonja “fél-parabola”, v-t grafikonja középpontból induló ferde egyenes, a-t grafikonja az x tengellyel párhuzamos egyenes.

    Fontos összefüggések az egyenes vonalú egyenletesen gyorsuló mozgáshoz: a gyorsulás időegység alatti sebességváltozás, az utat pedig úgy kapom meg, ha összeszorzom a gyorsulás mértékének felét az idő négyzetével.

    Ennél mozgásnál szólni kell még a szabadesésről. Légüres térben a szabadon eső test gyorsulása független az eső test anyagi minőségétől és alakjától. A szabadon eső test gyorsulását a helyett g-vel jelöljük, mint speciális gyorsulást. Ennek értéke 9,81 m/s a négyzeten. Az összefüggések ugyanolyanok, mint az egyenes vonalú, egyenletesen gyorsuló mozgásnál.