Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Felszín alatti vizek

    Forrás

    A forrás a felszín alatti vizek természetes (néha mesterséges) kilépési helye. Gyakori jelenség, hogy a morfológiai, földtani adottságoktól függően a források láncban, a forrásvonal mentén lépnek felszínre. A felszínre kerülő víz mennyiségét a forrásvíz hozam (Q) jelöli. (liter/mp)

    A források több szempont szerint csoportosíthatók:

    1. A kilépés helye szerint: Átbukó-, duzzasztott-, réteg-, hasadék-, vetőforrás.
    2. Nyomás viszonyai szerint: Hidrosztatikus-, artéziforrás. (Artézi kút).
    3. A felszínre kerülő folyadék mennyisége szerint: Állandó-, időszakos forrás. (Karsztforrás).
    4. Hőmérséklet szerint: Hév (hő, akratotherma, therma –görög thermosz=hő–) forrás. T= 30°C, Magyarországon T=35°C, vagy efeletti hőmérsékletű. Hideg (akratopege –görög akratos=keveretlen; pegai=forrás) vízű forrás.
    5. A sótartalom szerint: meleg-sós (halotherma –görög halo=só; thermosz=meleg); sós (halopege – görög halo=só; pegai=forrás) vízű forrás.

    Talajvíz

    A talajvíz talaj szemcseközeit összefüggően kitöltő, a talajnedvesség övezete alatt elhelyezkedő összefüggő víztömeg, eredete szerint csapadékvíz. Felső határ a talajvíztükör, alsó határa az első vízzáró-réteg. A talajvízszint felett helyezkedik el a talajnedvességet tartalmazó ún. kapilláris öv, melyben a víznyomás alulról felfelé csökken, és a víztartalom felfelé mozog. A talajszemcsék felületén elektromos – molekuláris vonzás következtében megkötött víz a tapadó (film) víz. A talajvíz jelentősége nagy. Sajnálatos módon a XX. sz. második felében gyakorlatilag a teljes földgömbön elszennyeződött.

    Szerző: Sulinet