Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Fényelektromos jelenség

    Ha negatív töltéssel feltöltött fémlapot, fénnyel megvilágítunk akkor az, elveszíti töltését. Ha a pozitív töltéssel feltöltött lemezt világítunk meg, akkor töltése megmarad. Következtetés Einstein: A negatív töltésű fémlemezt elektronok hagyják el fény hatására. A fény energiával rendelkező részecskékből, úgynevezett fotonokból áll. Ezek fotonoknak az energiája csak a frekvenciától függ. Ha a fénysugarakat fotonok áramának gondoljuk, akkor azok képesek az atomok elektronjaival ütközve, azoknak az energiájukat átadni.

    Az átadott energia egy része az atomból való elektron kiszakadáshoz szükséges, másik része pedig az elektron mozgási energiáját növeli. Az elektron kiszakadáshoz szükséges energia a kilépési munka. A fényre úgy tekintünk, mint amely képes részecskeként és hullámként is viselkedni, attól függően, hogy mivel kerül kölcsönhatásba. Droglie elméletileg feltételezte és Germer kísérletileg is, bebizonyította hogy az elektron is képes interferenciára, tehát bizonyos feltételek között elektromágneses hullámként viselkedik. Miután az elektronnál nagyobb részecskékkel is kimutatták az interferencia képességet, feltételezzük, hogy ez egyetemes anyagi tulajdonság.