Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Franz Kafka: A Törvény kapujában elemzés

    A szöveg sok kérdést felvet, amelyekre a szövegből közvetlenül nem kapunk választ:

    1.  Hol játszódik a történet?
    2. Miért van szüksége a törvény kapujának őrre, ha mindig, mindenki előtt nyitva áll?
    3. Lehet, hogy a törvény kapuja mégsem mindig, vagy nem mindenki előtt áll nyitva?
    4. Miért nem engedi be az őr a vidéki embert?
    5. Miért van szükség a kapun belül is őrökre, és hányan lehetnek összesen?
    6. Az őr halhatatlan lenne?
    7. Miért nem megy be a vidéki ember?
    8. A törvény valóban a kapu mögött van?

    Válaszok

    (1.) A történet nem a valóságban játszódik, hiszen a törvény egy fogalom, egy elvont dolog, amit nem lehet egy kapu mögé rejteni. Ha mindenképpen valóságossá akarnánk tenni, akkor a törvény kapuja lehetne például egy bíróság bejárata vagy valami ilyesmi. Ez csak egy szimbólum, minthogy semmiről nem esik szó, ami a kapu környezetére utalna.

    (2-3.) A törvény kapuja egyértelműen nem áll nyitva azok előtt, akik a törvényen kívül helyezik magukat, tehát bűnt követnek el. Viszont a törvényt azoknak is meg kell ismerniük, akik bűnösök – különösen a saját érdekükben -, tehát itt ellentmondásba ütközünk.

    (4.) Semmilyen jel nem utal arra, hogy a vidéki ember valaha is elkövetett volna bármilyen bűnt, tehát ez nem lehet az indok. Az őr nem egy meghatározott személy, hanem megint csak szimbólum. Mindazt szimbolizálja, amellyel a törvény önmagát védi: személyek, és más-más törvények. Mi-vel az őr nem ember, ezért nem várható el tőle, hogy beengedje az embert, ő csak parancsot teljesít, mint egy gép.

    (5.) A törvény többszörösen is védi önmagát, egyre jobban és egyre biztosabban, tehát nem lehet tudni, hogy pontosan hány őr és hány kapu választja el emberünket a törvénytől.

    (6.) Mivel az őr csak egy szimbólum, nem pedig ember, ezért igen, halhatatlan. Halálával a törvény is „meghalna”.

    (7-8.) A vidéki ember bemehetett volna a kapun, ha akar, de az őr látszólag megfélemlítette. Valójában az ember nem félt, hanem csak egyszerűen nem volt engedélye a belépésre. Ebből is látszik, hogy a törvény a kapun kívül is jelen volt, a vidéki ember betartotta a törvényt, tehát lényegében a kapu az őrrel együtt mintha nem is létezett volna, jelentősége megszűnt.