Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Gazdaság és társadalom az Árpád-korban

    Előzmények

    a honfoglalás után a magyar társadalom még mindig félnomád életformát folytatott – zsákmányszerző hadjáratokat vezettek melyben nomád harcmodoruknak köszönhetően jelentős sikereket is értek el – törzsi rendszer működött à nem volt fejlett államigazgatás, nem alakult ki az állam fogalma – pogány hitűek voltak

    Váltás

    a X. század végén a kalandozások lezárulása utána magyarság válaszút elé kerültà a.) a nomád törzsek sorsára jutnak és rövid tündöklés után szétszóródnak b.) csatlakozik a kialakuló keresztény feudális Európához , és megmarad mint nemzet – ez azt jelentette hogy a törzsi-nemzetiségi előkelőknek önmaguk és kíséretük eltartását a harci vállalkozások helyett biztosabb alapokra kellett helyezni – szolgáltatásokra kellett kényszeríteniük a szegény szabadokat – Köztes-Európában megkésve kezdtek el a társadalmak letelepedni és földműveléssel foglalkozni – Árpád után dédunokája Géza örökölte a hatalmat (972-997) – az ő nevéhez fűződik törzsfők-nemzetségfők hatalmának megtörése – már nem kísérletezett újabb kalandozó hadjáratokkal – 973-ben elküldte követeit a Német-Római birodalom császárához és hittérítőket kért az uralkodótól (cserébe lemondott területekről) – fiát már megkeresztelte és összeadta a bajor hercegnővel Gizellával

    Szent István és az államalapítás

    Géza halála után Koppány is fellépett hatalmi igényekkel àIstván legyőzte így az ő kezébe jutott a fejedelmi hatalom + II. Szilveszter pápa megadta neki a királyi címetà 1000 és 1001 fordulóján Istvánt megkoronázták Esztergomban a.) Egyházszervezés – döntő jelentőségű volt az önálló magyar egyházszervezet létrehozása – ez tovább erősítette az ország függetlenségét – István alapította az esztergomi érsekséget + számos püspökséget – létrejöttek az első kolostorok – a falvakat templomépítésre kötelezte – az egyház ellátására előírta a tized fizetését – az új vallásra való áttérés nem mindig volt zökkenőmentes b.) Államszervezés – a világi államhatalom kiépítése az ő nevéhez fűződik – ekkorra befejeződött a vérségi alapokon nyugvó törzsi szerveződések felszámolásaàmegkezdődött a területi közigazgatás kialakítása – az ország területe királyi vármegyékre tagolódott melyek katonai-igazgatási, gazdasági és bírói feladatokat láttak el – élén a megyeispán álltà adót szedett, bíráskodott, esetleg hadba vezette a megye csapatait – a királyi vármegyék bázisai a királyi várak voltak – a várak vezetői a várispánok voltak, ide tartoztak a várjobbágyok, és a várnépek is – katonai szervezetet hoztak létreà a királyi haderő a királyi várakban összpontosult – létrejött a királyi udvari szervezet és az udvartartás – ekkor naturális, önellátó gazdálkodás folytàa királyi udvar mozgott az országban és az egyes udvarházakban felhalmozott élelmiszert elfogyasztotta – felállították nyugati mintára az ország legfőbb vezetői testületétàkirályi tanács à legfontosabb személyek: esztergomi érsek+ nádorispán c.) Társadalom – a Szent István-kori társadalom jogi szempontból két részre oszlott: szabadok és szolgák – a szabad ember maga intézte sorsát, részesült a közszabadságból – a szolga fölött ura rendelkezett – a szabadok társadalma három részből állt: · urak: Istvánt támogató hazai előkelők · vitézek: katonáskodó középréteg · nincstelenek: szegény, de személyükben szabadok – a szabadok társadalma vendégekkelàhospesekkel gyarapodott

    Befejezés

    A társadalom és a gazdaság szerkezete nagyjából ugyanilyen maradt III. Béle uralkodásáigàezt számítjuk az Árpád-kor első szakaszának

    Szerző: V.K.