Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Gének és mutáció

    Minden ember teste egyetlenegy sejtből, a megtermékenyített petesejtből, a zigótából indul fejlődésnek. Ebből alakul ki a sok milliárd sejtből álló, mindenki másétól eltérő testi és lelki tulajdonságokkal bíró emberi szervezet. A zigóta sejtmagja tartalmazza mindazokat az információkat, amelyek szükségesek ennek a roppant bonyolult szervezetnek a létrehozásához. A sejtmagban található ugyanis az örökítő anyag, a dezoxiribonukleinsav (DNS), amely meghatározza az élőlények tulajdonságait.

    A DNS-molekula egyes szakaszai a gének, ezek szabják meg a szervezet anyagcsere-folyamatait irányító fehérjék, az enzimek szerkezetét.

    Az egyed tulajdonságait végső soron a fehérjék működése alakítja ki. Megtörténhet, hogy a sejtben megváltozik egy gén, és ennek következtében az általa meghatározott fehérjemolekula felépítése is. A fehérje módosulása a tulajdonság megváltozását eredményezheti. Az emberi szervezetben a szem, a haj és a bőr színét adó festékanyagok egy közös előanyagból képződnek. Ha az átalakulást irányító enzim szerkezetét meghatározó génben változás történik, módosul a fehérjemolekula felépítése és működése is. A festékhiányos, albínó emberek sejtjeiben az enzim nem működőképes, ezért az előanyag nem alakul át színes festékké. Az albínó emberek haja, szőrzete ezért csaknem teljesen fehér, szemük szivárványhártyáján áttetszenek a piros színű vérerek.

    Az örökítő anyag szerkezetében bekövetkező változást mutációnak nevezzük. Egy génnek mutációval létrejött változatai az allélok. Az allélok ugyanarra a tulajdonságra vonatkoznak, de eltérő módon befolyásolják annak kialakulását.