Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Görög istenek születése

    A görög istenek születése a görög mitológia teremtéstörténete, amelynek legfontosabb forrása Heszéidosz: Theogonia című munkája volt, igaz már az ókorban is sok volt az ellentmondás az egyes történetek lehetséges változatai között. E teremtéstörténet szerint minden, még az első istenek is a Káoszból születtek. Ezután az istenek újabb és újabb generációi váltották egymást, nem túl zökkenőmentesen, mígnem a negyedik generáció, Zeusz, és testvérei képesek voltak megtartani a hatalmukat.

    Mítoszok keletkezése

    A szépirodalom kezdetét nem tudjuk pontos évszámhoz kötni. Az első irodalmi alkotások a mítoszok. A mítosz a társadalmi fejlődés kezdeteire jellemző naiv társadalmi tudatforma. A mitológia a mítoszok összegzése és a velük foglalkozó tudomány. A mítoszok leginkább ember formájúnak idegen szóval antropomorfnak elképzelt istenekről és isteni származású hősökről szólnak. Valamint ősi események természeti katasztrófák hatására keletkeztek. Szájhagyomány útján terjedtek eredeti szövegük tehát ismeretlen. Ennek az élőszóban való terjedésnek az lett a következmény, hogy 1-1 történetnek igen sok változata keletkezett. A mítoszok gazdag motívumai, anyagai, ihlet forrásai az irodalomnak és a művészeteknek. A görög mitológiát későbbi feldolgozásokból ismerhetjük meg. Például: homéroszi eposzok.

    Az istenek születése

    Elsőnek jött létre Káosz (a tátongó üresség), majd őt követte Gaia (s Föld anyaistene). Káosz lett az atyja Erebosznak (sötétség) és Nüxnek (éjszaka), akik gyermekei voltak Aithér (levegő) és Hémera (nappal). Erebeosz magából hozta létre Thanatoszt (halál), Hüpnoszt (álom), Óneirát (ábrándozás), a három Heszperiszt, a három Moirát és Eriszt (viszály).

    Gaia saját magából szülte Uranoszt (égbolt) és a hegyeket. Uranosz és Gaia szerelméből születettek a küklópszok, a titánok és titaniszek, közülük való Rheia és Kronosz (idő). Kronosz megcsonkította Uranoszt és letaszította őt a trónjáról. Rheia és Kronosz szerelméből születnek az olümposzi istenek: Hesztia (családi tűzhely istennője), Poszeidón (tengerek istene), Démétér (földművelés istennője), Hadész (alvilág istene), Héra (házasság istennője), Zeusz (ég és föld istene). De Kronosz gyermekeit lenyelte, mivel még korábban a szülei azt jósolták neki, hogy az egyikük meg fogj őt ölni. Ezért Rheia utolsó gyermekét várva Kréta szigetén elbújt és Zeusz helyett férjének egy bepólyált követ adott. A gyermek Kréta szigetén nevelkedett, s felnőve kiszabadította testvéreit apja gyomrából. Ezután harcot indított apja ellen és 3 testvérével megosztoztak a hatalmon. Zeusz és Héra szerelméből született Hébé (ifjúság istennője), Arész (háború istene) és Eileithüia (szülő asszonyok istennője).