Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Halmazállapot-változások

    Halmazállapot-változások:

    • szilárdból folyadékba: olvadás hőfelvétellel jár
    • szilárdból gázba: szublimáció hőfelvétellel jár
    • cseppfolyósból szilárdba: fagyás hőleadással jár
    • cseppfolyósból gázba: forrás hőfelvétellel jár
    • gázból cseppfolyósba: lecsapódás hőleadással jár
    • gázból szilárdba: szublimáció hőleadással jár
    • fontos, hogy a szilárd és folyékony anyagok párolognak (hőfelvétel) !

    Ez függ a hőmérséklettől, a levegő gőztartalmától és az anyag felszínétől

    Az olvadáspont az a hőmérséklet, ameddig az anyag a teljes megolvadás után az idővel arányosan emelkedik. Az olvadásnál befektetett energia lényegében csak a keletkező folyadék tömegétől függ, mégpedig azzal egyenesen arányos: Q = Lo*m, ahol Lo az olvadáshő. Az olvadáshő az anyagra jellemző arányossági tényező, ami megadja, hogy egységnyi tömegű (1 kg) olvadáspontján lévő anyag megolvasztásához mennyi energia szükséges, illetve mennyi energia válik szabaddá 1 kg anyag megfagyásakor. Mértékegysége J/kg.

    Azt a hőmérsékletet, amelyen egy folyadék már nem csak a felszínén párolog, hanem a belsejében is elindul a gőzzé alakulás, a buborékképződés, a folyadék forráspontjának nevezzük. Mint a szilárd anyag folyadékká alakulásához, a folyadék gázzá alakulásához is energiát kell befektetni. A befektetett energia egyenesen arányos az átalakuló anyag tömegével. Az arányossági tényező, a forráshő, párolgáshő magadja, hogy egységnyi anyag gőzzé alakításához a forrásponton mennyi hőmennyiségre van szükség: Q = Lf*m. Lf mértékegysége J/kg.

    Olvadáskor a legtöbb anyag térfogata nő, fagyáskor csökken.