Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Hámszövetek

    A törzs- és egyedfejlődésben legkorábban megjelenő szövet, amely mindháromcsíralemezből differenciálódhat. Az állati szervezet elsődleges védelmét a külvilágtól a hámszövetek látják el, belső vagy külső felszínen helyezkednek el. Sejtjei szorosan kapcsolódnak egymáshoz, sejtközötti állományt nem tartalmaz. Nincsenek benne vérerek,

    nyirokerek. Ezek a hámszövet alatt mindig megtalálható kötőszövetben haladnak. A két szövet határa emlősöknél sohasem közvetlen, egy szerkezet nélküli hártya, az alaphártya választja el őket. A hámba, különösen többrétegű hámok esetén kötőszöveti szemölcsök. papillák nyúlnak be, így a hám- és a kötőszövet nagyobb felületen érintkezhetnek egymással. Ez azért fontos, mert a hámszövet táplálása az alaphártya felől történik, diffúzióval. A szomszédos sejtek több ponton is összeérnek, ahol általában keskeny fehérjecsatornák kötik össze őket – a hám egy összefüggő, élő szövetrendszer. A hámsejtek csúcsi felszíne különböző differenciálódásokat mutat; mikrobolyhok növelhetik felületét (bélcsatorna) vagy csillók figyelhetők meg (légcső).

    Működés szerint a hámok lehetnek: fedőhámok (védelem), felszívóhám (különböző anyagokat vesz fel a vérbe vagy a nyirokba), légzőhám (gázcsere), mirigyhám (váladéktermelés), érzékhám (ingerfelvétel).

    A mirigyhámok váladéktermelésre kifejlődött szövetek. Végkamra és kivezető cső. A termelt váladékot a test külső vagy belső felületére ürítik. Pld. verejtékezés. A belső elválasztásúak váladékaikat közvetlenül a testfolyadékba juttatják, pld. a hormonok a vérbe.

    A alak és rétegződés szerint.

    Egyrétegű hámok:

    • egyrétegű laphám: tüdőhólyagocskákban, vesetestecskék kettős falú tokjában, erek falában. Két speciális formája a mezodermális eredetű endotélium és mezotélium. Az endotélium a vér- és nyirokereket, szívet bélelő hámréteg. Egyes sejtjei fagocitálni is képesek (retikulo-endotéliális rendszer – RES). A mezotélium a mellhártya, a hashártya, a szívburok fedőhámja.
    • egyrétegű köbhám: vesecsatornácskák felszívóhámja, mirigyek kivezetőcsövének fala.
    • egyrétegű hengerhám: bélcső felületén a felszívóhám.
    • többmagsoros, csillós hengerhám: minden sejtje az alaphártyából indul ki, a felszínt azonban csak egyes sejtek érik el. Előfordulás: légcsőkben, hörgőkben.
    • átmeneti hám (urotélium): Ez is többmagsoros hámok közé tartozik, mert a hám minden sejtje eléri az alaphártyát. Nagymérvű tágulékonyság jellemzi, amit az esernyősejtek biztosítanak (húgyutakban).

    Többrétegű hámok:

    • többrétegű el nem szarusodó laphám: nedves, nyálkával bevont területeken – halak bőre, szájüreg, nyelőcső, szem szaruhártyájának elülső felszíne.
    • többrétegű elszarusodó laphám: mechanikai ingereknek kitett testfelületeken – emberi bőr. Az elpusztult sejtek az alaphártya felől folyamatosan pótlódnak.
    • többrétegű hengerhám: ritka, emlősök gégefedő porcának felületén.

    Szerző: Érettsegizz