Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Hangalak és jelentés viszonya

    A szó beszédünk és írásunk legkisebb értelmes része. Hangokból és betűkből épül fel, és toldalék segítségével mondatokat alkot.

    A szónak két eleme van:

    Hangalak: az a betűsor vagy hangsor, amit kiejtünk, hallunk és leírunk, a szó érzékszerveinkkel felfogható része.

    Jelentés: az a dolog vagy tárgy, amire gondolunk a hangalak megjelenésekor, az a gondolati tartalom, amit a hangalak hordoz.

    A kettő kapcsolata alapján a jelentés fajtái lehetnek:

    Egyjelentésű szavak: egy hangalakhoz egy jelentés járul

    pl. asztal, szék, borjú, fésű, függöny

    Többjelentésű szavak: egy hangalakhoz több jelentés járul, ebből az egyik az elsődleges, a többi logikailag összefügg. => poliszéma

    pl. körte, levél, zebra, toll

    Azonos alakú szavak: egy hangalakhoz több jelentés járul, és azok logikailag nem függnek össze

    pl. csap, vár => homoníma

    Hasonló alakú szavak: hasonló hangalakhoz különböző jelentés társul. => szópárok

    pl. helység-helyiség; gondatlan-gondtalan, érem-érme

    Rokon értelmű szavak: több hangalakhoz azonos vagy hasonló jelentés járul. Ezek a szinonimák, stílusszépítő hatásúak. A szóismétlést kerülhetjük el vele.

    Egy jelentés, több hangalak: szűkebb értelemben vett rokon értelműség, a valóság ugyanazon darabját határozzák meg.

    Hasonló jelentés, más hangalak: tágabb értelmű, fokozati különbségekkel a jelentések között.

    pl. ér, csermely, patak, folyó, folyam, tenger, óceán

    Ellentétes értelmű szavak: antoníma

    Hangutánzó és hangfestő szavak: A hangalak már előre jelzi a gépek, tárgyak, természeti jelenségek hangját.

    Lehet: mozzanatos, huzamos, hangfestő

    Szerző: Mariann