Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Hegységképződés

    A hegységképződés az egymással ütköző lemezek szegélyéhez kötődik. Ez egy több millió évig tartó folyamat, ahol az egy hegységképződési időszak során képződött hegységek összességét hegységrendszernek nevezzük.

    Hegységképződés két szárazföldi lemez ütközésekor: A két szárazföldi kőzetlemez közeledése közben a közrefogott óceáni medence területe egyre csökken. A térrövidülés miatt a medencében felhalmozódott üledék meggyűrődik. Végül a szárazföldi lemezek ütközésével az óceán teljesen megsemmisül. A meggyűrt üledékes kőzetek a lemezek peremeihez préselődnek, aminek következtében a kéreg jelentősen megvastagszik.

    A nagyobb sűrűségű asztenoszféra felhajtóereje az összetorlódott, kisebb fajsúlyú kőzetlemez-darabokat és a közéjük szorult meggyűrt üledéket a magasba emeli, s azok hegységgé magasodnak. A kőzetlemezek préselő hatására sok helyen a meggyűrt rétegekből sok helyen áttolt takaróredők képződnek. Az ütközés miatt összetöredező szárazföldi lemezek szegélyéből alakultak ki azok a mikrolemezek, amelyek közbeékelődésükkel megszabták az egyes gyűrt hegységek elhelyezkedését.

    Szárazföldi lemezek ütközésével keletkezett az Eurázsiai-hegységrendszer. Kialakulásában döntő szerepet a vastag tengeri üledék meggyűrődése és kiemelése játszotta. Az andezit-riolitos vulkánosság itt kevésbé jellemző. Ennek európai tagjait az Eurázsiai- és Afrika-lemez ütközése hozta létre, míg Ázsiai tagjait az Eurázsiai és Ausztrál-indiai-lemezek ütközése hozta létre. Tagjai: Atlasz, Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok, Dinaridák, Balkán hg., Kaukázus, Törökország és Irán peremhegységei, Pamír, Himalája.

    Hegységképződés óceáni és szárazföldi lemez ütközésekor: Ilyenkor a nagyobb sűrűségű vékonyabb óceáni lemez a vastagabb, kisebb sűrűségű szárazföldi lemez alá bukik, és több száz kilométeres mélységbe tolódik. A szárazföldről az óceánba kerülő üledék a mélytengeri árkokban halmozódik fel. Az óceáni lemez alábukása során az üledék egy része redőkbe gyűrődik, és a szárazföldi lemez szegélyéhez préselődik. Az üledék másik része az alábukó lemezzel a mélybe vonszolódik, és a lemez mélyben megolvadó anyagához társulva heves andezit-riolitos vulkáni tevékenységet indít meg. Ez a vulkánosság hosszú vonulatokat alkot a képződő hegységben. Az ilyen jellegű hegységképződésben rendkívül nagy a magmás kőzetek szerepe.

    Ilyen módon alakultak ki a Csendes-óceánt övező Pacifikus-hegységrendszer tagjai közül, pl. az Andok.

    Hegységképződés két óceáni lemez ütközésekor: Ilyenkor a mélytengeri árok az óceáni medence területén belül keletkezik. Az árokkal párhuzamosan szigetív szigetív alakul ki, amelynek építőanyagának többségét az alábukó kőzetlemez megolvadásából képződő magma alkotja. Az alábukó kőzetlemez ebben az esetben is szilícium-dioxidban dús tengeri üledéket sodor magával a mélybe. A szigetíveket tehát szintén az andezit-riolitos vulkáni tevékenység jellemzi.

    A szigetívek főként vulkáni anyagból épültek fel. Környezetükben a szigetívek szárazföld felöli oldalán lévő óceáni medencében halmozódik fel több üledék, hiszen oda mind a szárazföldről, mind pedig a szigetekről érkezik anyag. Pl.: Salamon szigetek, Új-Hebridák.