Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    A hidegháború

    A második világháború befejezése után csökken Európa jelentősége, csak két nagyhatalom marad: z Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió. Európa két részre szakad, nyugat Európában amerikai csapatok állomásoznak, kelet-Európa pedig a Szovjetunió érdekterületévé válik. Megromlik a viszony a két nagyhatalom között, elsősorban az eltérő politikai gazdasági berendezkedés miatt. Mindkét nagyhatalom igyekszik megszervezni saját politikai, katonai táborát, két szövetségi rendszer alakul ki:

    • Az USA vezetésével az úgynevezett „nyugati hatalmak”. Nyugat Európai országok tartoznak ehhez a blokkhoz. Kapitalista gazdaság a jellemző (magántulajdon, verseny), a politikai életben pedig a többpárti demokrácia. Biztosítják a lapvető szabadságjogokat zólásszabadság, vallásgyakorlás szabadsága stb. Az USA jelentő pénzügyi segítséget nyújt a nyugati országoknak a gazdaság helyreállításához.
    • A Szovjetunió vezetésével a „keleti tömb” (vagy kommunista tömb). Általában azok az országok tartoznak ide, melyeket a világháborúban a szovjet csapatok megszálltak. A szovjetek nyomására kommunista diktatúra jön létre ezekben az országokban 1949-re, a gazdasági életben az állami tulajdon és a tervgazdaság a jellemző. Minden fontosabb döntés a Szovjetunióban születik

    A vasfüggöny

    Európa közepén húzódik a határ a két tömb között, Európa négy évtizedre két részre szakad. Ezt az elválasztó vonalat hívták vasfüggönynek képletesen, de gyakorlatban is létezett szögesdrót, fal, aknazár. stb. formájában ezen a határon.

    A német kérdés

    Németország a második világháború végén katonai megszállás alá került, az állam egysége megszűnt. Négy megszállási övezet alakult ki: a szovjet, francia, angol és az amerikai zóna. A három nyugati zónából 1949-ben létrejön a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK), amely a nyugati tömbhöz tartozik, és a szovjet zónából létrehozzák a Német  Demokratikus Köztársaságot (NDK), amely a kommunista tömbhöz tartozik. Berlin városa az NDK területén van, de a városban is lesz nyugati zóna.(Nyugat–Berlin, ami a nyugati világ része lesz). A berlini kérdés súlyos feszültséget jelent a két nagyhatalom között miután Sztálin 1948-ban blokád alá vonta Nyugat-Berlint, így csak repülőgépekkel tudták élelmezni a nyugatiak a lakosságot. Az NDK 1961-ben fallal vette körül Nyugat Berlint, mert több ezer NDK állampolgár itt szökött át nyugatra. (A berlini fal a hidegháború egyik jelképévé vált)

    A két katonai szövetség kialakulása

    Az USA és a nyugat-Európai országok 1949-ben létrehozták a NATO-t (észak-atlanti Védelmi Szerződés) saját katonai szövetségüket hogy megakadályozzák a kommunizmus terjedését. 1955-ben a Szovjetunió is létrehozta saját katonai szövetségét, a Varsói szerződést. Ez azonban nem egyenrangú felek által kötött szövetség volt, a szovjet vezető szerep érvényesült mindenben.

     A fegyverkezési verseny

    A két hatalmi tömb minden forrást felhasznált a katonai erő fejlesztésére. A korszakban már megjelentek az atomfegyverek mindkét oldalon több ezer nukleáris fegyver állt készenlétben. Háború nem alakul ki a két tömb között, mert az atomháborúnak nem lenne győztese, ezért alakult ki a hidegháború kifejezés a két nagyhatalom szembenállására. A feszült ég azonban helyi konfliktusokban nyilvánul meg.

    Helyi háborúk

    A hidegháború időszakában helyi háborúk azért kialakultak, és soka esetben a két nagyhatalom támogatta a szembenálló feleket.

    • A koreai háború (1950-53) Korea a második világháború után két részre szakadt: Észak-Kore kommunista állammá vált, Dél-Korea pedig kapitalista ország lett. Amikor Észak–Korea megtámadta Dél-Koreát, az USA katonai csapatokat küldött Dél-Korea védelmére hogy megakadályozza a kommunista terjeszkedést. A Szovjetunió és Kína Észak-Koreát támogatta. A háború végül az
      eredeti határok helyreállításával ért véget, megmaradt a két oreai állam.
    • A vietnami háború (1960-1973) A második világháború után Vietnam felszabadult a francia gyarmati függésből (1954), azonban itt is két részre szakadt az állam: északon a kommunisták alakította államot, délen pedig Amerika barát kapitalista állam alakult. 1960-ban Dél is a kommunisták akarták megszerezni a hatalmat szak támogatásával. Polgárháború alakult ki Vietnamban. Az USA katonai csapatokat küldött a Déliek támogatására, számuk 1968-ra elérte az 500-ezer főt, azonban jelentős veszteségeket szenvedtek, így az amerikai kormány kénytelen volt kivonni a hadseregüket, (1973), és a
      győztes kommunisták egyesítették Vietnamot. (1975)

    Enyhülés és reálpolitika

    A hidegháborúnak voltak olyan szakaszai, amikor csökkent a szembenálló két tömb közötti feszültség. Több egyezményt is kötöttek, miután felismerték, hogy tartósan együtt kell élnie a két tömbnek egymás mellett, az atomháború pedig a világ pusztulását okozná.

    • 1963-ban megkötötték az atomcsend egyezményt, amely tiltotta a légköri atomrobbantásos kísérleteket.
    • 1968-ban aláírták az atomsorompó egyezményt, amely tiltotta nukleáris fegyvere, és technológia átadását más országoknak. (Ekkor már Franciaországnak, Nagy-Britanniának, Kínának is voltak atomfegyverei).
    • A kommunista berendezkedésű Kína a 60-as évek végére eltávolodott a Szovjetuniótól és tárgyalásokat kezdett az USA-val. („Ping-pong diplomáciá”-nak nevezték, mivel meghívták az USA aztalitenisz válogatottját is!)
    • 1972-ben aláírta az USA és a Szovjetunió a SALT I szerződést. ami előírta az atomfegyverek számának csökkenetését. Később ezt tovább próbálták folytatni, a SALT-II szerződést azonban már nem fogadta el az USA kongresszusa, mert a
      Szovjetunió megtámadta Afganisztánt.
    • 1975-ben aláírta 33 ország a Helsinki Záróokmányt, amely kimondta az államok egyenjogúságát, az emberi jogok tiszteletben tartását, és a viták békés rendezésének az elvét.

    A hidegháború a 1980-as évek végén ért véget, miután a kommunista tömb, (a Szovjetunióval az élen,) gazdasági csődbe került, és ez a kommunizmus bukásához vezetett.