Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Hullámmozgások

    Általában akkor beszélünk hullámról, ha a rugalmas anyagban valamilyen deformáció vagy zavar tovaterjed. Hullámmozgás történhet egyenes mentén, vannak felületi hullámok, mint a vízhullám, sőt térbeli hullámok is, például a hanghullám.

    Tranzverzális hullámmozgásnak azt nevezzük, amikor a kitérés merőleges a terjedés irányára. Ez csak szilárd anyagokban jöhet létre.

    Longitudinális hullámmozgásnak azt nevezzük, amikor a kitérés párhuzamos a terjedés irányára. Ez szilárd, cseppfolyós, gáz anyagokban is létrejöhet.

    A hullámmozgást jellemző mennyiségek:

    • A hullámforrás harmonikus rezgőmozgásának hatására a közeg részecskéi is harmonikus mozgást végeznek. Mint a rezgőmozgásnál, a legnagyobb kitérést itt is amplitúdónak (A) nevezzük.
    • Az az időtartam, mely alatt egy teljes hullám kialakul a periódusidő (T). Ez megegyezik a hullámforrás rezgőmozgásának periódusidejével.
    • Ha a hullámforrás periódusideje T, akkor ez azt is jelenti, hogy időegységenként f számú teljes hullámot vesz létre: f, a hullám frekvenciája azt mutatja meg, hogy egy adott ponton időegységenként hány hullám halad keresztül, mértékegysége Hertz (Hz).
    • A hullámmozgás egy másik jellemzője a hullámhossz (jele l), ami egy teljes hullám hosszát adja meg, hullámhegytől hullámhegyig vagy hullámvölgytől hullámvölgyig.
    • A hullám frekvenciája és a hullámhossz segítségével a zavar terjedésének sebessége is megadható. A hullám terjedési sebessége c = f*l.
    • Tranzverzális hullámnál a hullámhossz két legközelebbi hullámhegy vagy két legközelebbi hullámvölgy távolsága. Longitudinális hullámnál a hullámhossz két legközelebbi sűrűsödési vagy két legközelebbi ritkulási hely távolsága.

    A lineáris hullámban az egymástól hullámhosszúságnyira lévő pontok a rezgés azonos fázisában vannak: kitérésük, sebességük nagysága és iránya is megegyezik. Rögzített végről ellentétes fázisban verődik vissza a hullám, fázisugrás történik. Szabad végről azonos fázisban verődik vissza a hullám, nincs fázisugrás.

    Az interferencia az a jelenség, ami két vagy több hullám találkozásakor kialakul. Ilyenkor a legtöbbször állóhullámok alakulnak ki, melynek jellemzői a csomópont és a duzzadóhely.

    Mint már előbb volt róla szó, a hangok is hullámok. Az emberi fül a 20 és 20’000 Hz közötti rezgéseket hallja hangnak. Az ez alatti rezgésszámú hangokat infrahangnak, a 20’000 Hz fölötti hangokat ultrahangnak hívjuk. A sinus hullámokat halljuk zenei hangnak, a nem periodikus hullámokat zörejeknek.