Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Jelentéstan

    A szó beszédünk és írásunk legkisebb értelmes része. Hangokból és betűkből épül fel, és toldalék segítségével mondatokat alkot.

    A szónak két eleme van:

    • hangalak
    • jelentés

    Hangalak: az a betűsor vagy hangsor, amit kiejtünk, hallunk és leírunk.

    Jelentés: Az a dolog vagy tárgy, amire gondolunk a hangalak megjelenésekor.

    A kettő kapcsolata alapján a jelentés fajtái lehetnek:
    a., Egyjelentésű szavak: egy hangalakhoz egy jelentés járul
    (asztal, szék, borjú)
    b., Többjelentésű szavak: egy hangalakhoz több jelentés járul, ebből az egyik az elsődleges, a többi logikailag összefügg.
    (körte, levél, zebra, toll)
    c., Azonos alakú szavak: egy hangalakhoz több jelentés járul, és azok logikailag nem függnek össze.
    (csap, vár)
    d., Rokonértelmű szavak: több hangalakhoz azonos vagy hasonló jelentés járul. Ezek a szinonimák, stílusszépítő hatásúak. A szóismétlést kerülhetjük el vele.
    (ér, csermely, patak, folyó, folyam, tenger, óceán)

    Hangutánzó és hangfestő szavak:
    A hangalak már előre jelzi a gépek, tárgyak, természeti jelenségek hangját.
    Lehet:

    • mozzanatos
    • huzamos
    • hangfestő