Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    A kiegyezéshez vezető út és a kiegyezés

    A Kiegyezés létrejöttének mozgatórugói

    Deák Ferenc 1865-ben megjelent “Húsvéti cikke” indította el azokat a tárgyalásokat, melyek következtében létrejött az 1867-es kiegyezés, amely a ’48-as alapokon visszaadta hazánknak belső önállóságát, parlamentáris, felelős kormányzatát.

    A nemzetközi felháborodás 1850 nyarán véget vetett Haynau rémuralmának. Helyét Alexander von Bach (1850-59) neoabszolutista rendszere váltotta föl.

    • A Bach-rendszer az álló katonaságra, az ülő hivatalnokságra, a térdeplő papságra és a csúszó-mászó titkosrendőrségre számíthatott.
    • Megszüntették a megyerendszert.
    • Erdélyt és Horvátországot elszakították, bevezették a cenzúrát, a hivatalos nyelv pedig a német lett.
    • Az osztrák polgári és büntetőtörvénykönyvet Magyarországra is kiterjesztették, bevezették az iskolakötelezettséget.

    A Habsburg Birodalom nemzetközi helyzete

    A külpolitikai helyzet is kedvezett Magyarország számára, ugyanis Ausztria 1866-ban vívott vesztes poroszországi háborúja miatt az osztrák udvari körök kénytelenek voltak engedni, és jobb belátásra jutni. A königgrátzi csatavesztés után az események fölgyorsultak. A Habsburg Birodalom, mely Németországból és Olaszországból kiszorult, nagyhatalmi állását csak Magyarország közreműködésével tarthatta meg.

    A magyar társadalom és gazdaság helyzete

    Megindult a polgárosodás, fejlődni kezdett a közlekedés, vasutat építettek, megnőtt az agrártermékek exportja is. 1853-ban a földesuraknak adtak ki kárpótlást, államkötvények formájában.

    Az 1861-ben feloszlatott országgyűlés 1865-ben újra összeült. Deák Ferenc már az 1861-es országgyűlésen képviselőként a 48-as törvények mellett szállt síkra. A kiegyezési kísérleteket a Pesti Napló 1865. április 16-ai húsvéti számában megjelent cikke indította el. A kiegyezés létrehozásában Deák Ferenc köréhez csatlakozva gróf Andrássy Gyula is fontos szerepet játszott, és őt választották a kiegyezés utáni Magyarország miniszterelnökévé.

    A passzív ellenállás nehézségei

    Akik ellenállást mutattak, azokat elfogták, és vagy bebörtönözték, vagy kivégezték. Ferenc Ferdinándot megsebezték, Noszlopy Gáspár kísérletet tett az uralkodó elrablására, ezért kivégezték. Székelyföldön fegyveres felkelések voltak, a nemesség nem vállalt hivatalt, nem fizetett adót, és kijátszotta a rendeleteket. A passzív ellenállással az 1848-as állapotot kívánták visszaállítani. Az ókonzervatívokhoz tartozó arisztokraták az 1847-es állapotot akarták érvényben tudni, az emigránsok pedig – Kossuth Lajos vezetésével – az 1849-es időket élték volna szívesen.

    Teleki László és Klapka György részvételével, Kossuth elnökletével megalakult a Magyar Nemzeti Igazgatóság. 1860. március 15-én megemlékezést tartottak, mely tüntetésbe csapott. A tömegbe lőttek, s Forinyák Géza joghallgató meghalt. Temetésén hatvanezres tömeg jelent meg.

    A Kiegyezés tartalma és értékelése

    Ilyen előzmények után 1866-ban megkezdődtek a tárgyalások, s teljesen új közjogi helyzet alakult ki. A meghozott törvény kimondta, hogy a magyar korona országai és az osztrák császár országai és tartományai között fennálló jogi kapcsolat az 1723. évi I., II., III. törvénycikk által elfogadott Pragmatica Sanctión alapszik. E szerint közös az uralkodó – Magyarország koronája a többi országban uralkodó fejedelmet, vagyis az osztrák császárt illeti -, de Magyarország alkotmányos közjogi és belső kormányzati önállósága sérthetetlen.

    A dualista államrendszer a kiegyezési törvény alapján

    Ezt az új korszakot a dualizmus korának nevezzük, mert az új Osztrák-Magyar Monarchia Ausztria és Magyarország kettős rendszerére épült. A kiegyezési törvény kimondta a két ország önállóságát (külön kormányokkal, parlamenttel), egyenlőségét, paritását, és megállapította az együttműködés módozatait, formáit is.

    • A kiegyezési törvény kimondta Magyarország alkotmányos közjogi és önkormányzati önállóságát.
    • Helyreállította a parlamenti rendszert nemcsak Magyarországon, hanem Ausztriában is.
    • A közös védelem elvéből következett, hogy a hadügyet, külügyet és pénzügyet közös ügyeknek tekintették, ezek intézését közös minisztériumokra bízták.
    • Hadügy tekintetében a törvény elismerte az uralkodó régi alkotmányos fejedelmi jogait, és az egész hadsereg vezényletét az ő kezében hagyta. Csak a hadkiegészítés, újoncozás került az országgyűlés hatáskörébe. Ez volt azoknak a réseknek egyike, amelyeken az uralkodó saját akarata érvényesülhetett.
    • A két ország közt létrejött kereskedelmi és vámszövetséget, az ún. gazdasági kiegyezést, 10 évenként szerződéssel kellett megújítani.
    • Közös lett a pénzrendszer, majd 1878-ban a jegybank is.