Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Kína gazdasági élete

    1. Természeti adottságok:Kínának két fő része osztható: Nyugat-Kína: A Himalája és a Kunlun láncai közé zárt Tibeti-fennsík alkotja. Éghajlata hegyvidéki. Magassága miatt művelhető föld alig található itt, ezért a népesség meglehetősen csekély. Kelet-Kína: Északon még alacsonyabb rögvidékek alkotják, dél felé fokozatosan alacsonyabb lesz. A középső terület a Kínai alföld, melyet vastag lösztakaró borít, és a Sárga-folyó, valamint a Jangce szel keresztbe. Kína déli részét szakadozott hegyvidék zárja, ez a Dél-kínai-hegyvidék. Az éghajlat a szélsőséges kontinentálistól a mérsékelt monszunon át a szubtrópusi monszunig változik.
    2. Mezőgazdaság:A munkaerő több, mint 60%-át foglalkoztatja. Ebből következik, hogy a művelés színvonala alacsony. A művelést főleg kézi és állati erővel végzik. Az öntözés kiterjesztésére helyezték hangsúlyt, mert így lehet a déli országrészben egy év alatt 2 vagy 3 termést betakarítani. Nem is cél a nagyobb gépesítés, mert nem tudnának mit kezdeni a hirtelen megjelenő nagy tömegű munkanélküliséggel, ami ilyen nagy kiterjedésű és népességű országban robbanáshoz is vezethet. Az ország északi részében a fő növény a búza, mellette kölest és kukoricát termesztenek. Dél felé a rizs veszi át az uralmat, kiegészülve szójával és földimogyoróval. A Dél-kínai-hegyvidéken a teatermesztés jelenik meg. Az állattenyésztés alárendelt szerepű, mert nincs hely a takarmánynövényeknek. Nagyobb állomány csak sertésből és baromfifélékből van, ezek főleg lakossági hulladékokon és mezőgazdasági melléktermékeken élnek.
    3. Ipar:Ásványkincsekben gazdag. Feketeszenet Mandzsúriában bányásznak legnagyobb mennyiségben. Vasércet ugyanitt, valamint a Jangce mellékén találtak. Jelentős emellett az ötvözőanyagok, a színesfémek (Dél-Kínai-hegyvidék) bányászata is. A kőolaj viszont nem elegendő, ma már importra szorul. Mivel az olaj kevés, ezért az energiatermelés főleg szénerőművekre alapul. Az ipar hagyományos ágazata a textilipar. Mivel ez régen elsősorban kivitelre termelt, ezért a kikötőkbe települt (Sanghaj, Tiencsin, Kanton). Az ország belsejének iparosítási igényei miatt mára nagy része a belső területekre települt. A világháború óta a nehézipar fejlődése rendkívül gyors volt. Telephelyei a bányászati körzetekben alakultak ki, Mandzsúriában (Ansan) és a Jangce mellékén (Vuhan).Ezek lettek a vaskohászat és a gépgyártás gócpontjai. Az egyes tartományokat próbálják fogyasztási cikkekből önellátóvá tenni, mert a hatalmas országban a nagyarányú út és vasútfejlesztések ellenére nem könnyű a szállítás megszervezése. A feldolgozóipar központjai Peking és környékén kívül a partvidéken az ún. különleges gazdasági övezetekben alakultak ki (pl. Sanghaj és Kanton). Ezek kis kapitalizmust jelentenek a szocializmuson belül, hiszen a vállalatok jellemzően magánkézben vannak.
    4. Gazdasági fejlődés korlátai:Kína jelenleg rendkívül gyorsan fejlődik. Az éves növekedés 10% körül van. Ezt a növekedést főleg az ipar produkálja, a mezőgazdaság fejlesztése csak a mezőgazdaságból kikerülők iparban történő elhelyezésével lehetséges.

    Szerző: NagyI