Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Klónozás

    A legsúlyosabb erkölcsi kérdéseket az élőlények klónozásával kapcsolatos kísérletek vetik fel. A klónok genetikailag tökéletesen egyforma egyedek. A növényi klónok ivartalan szaporítással könnyen előállíthatók, az eljárást a növénytermesztésben, -nemesítésben elterjedten alkalmazzák is (pl. hajtatás, tőosztás, dugványozás stb.). A magasabbrendű állatok (madarak, emlősök) klónozása már sokkal nehezebb, bár az állattenyésztők régóta ismerik az ún. embriófelezési eljárást, amely során az embrionális fejlődés kezdeti stádiumában levő embriókat elfelezik, így egyetlen egyed helyet két, genetikailag azonos utódot kapnak. A klónozási kísérletek közül az utóbbi időben azok kerültek a figyelem középpontjába, amikor egy már kifejlett állat szöveti sejtjéből hoztak létre új egyedeket. Az első ilyen jellegű klónokat egy békafajból (afrikai karmosbéka) állították elő. Nőstény állat érett petesejtjeiből eltávolították a sejtmagot, és ebihal bélhámsejtjeiből vett sejtmaggal helyettesítették. A módosított petesejtekből genetikailag tökéletesen egyforma békák fejlődtek. A kísérlettel megdőlt az a nézet, mely szerint az állati szervezetekben a már differenciálódott szöveti sejtek egyes génjei visszafordíthatatlanul elvesztik működőképességüket, és ezért az ilyen sejtek genetikai állományából nem állíthatók elő új egyedek.

    Differenciálódott szöveti sejt genetikai állományából emlősállatot is klónoztak. Egy hatéves anyaállat petesejtjéből eltávolították a sejtmagot, és helyére az emlőmirigyből vett sejtmagot juttattak. A módosított sejteket osztódásra késztették, majd a fejlődésnek indult embriókat beültették az anyaállat méhébe. A vemhességből két utód született, egyikük fejlődési rendellenességek miatt rövid időn belül elpusztult. A másik állat, Dolly hat évet élt, de egész élete során nagyon sokféle betegséggel küszködött. Az emlősállatokkal végzett klónozási kísérletek azt bizonyítják, hogy a klónozott egyedek túlnyomó része az embrionális fejlődés korai szakaszában elpusztul (az embrió rendellenes fejlődése, a méhlepény kóros szerkezete miatt), és a megszületett állatok többsége valamilyen fejlődési rendellenességben szenved. Mindez valószínűleg azzal függ össze, hogy nagyon sok mutáció történik a differenciálódott sejtekből vett sejtmag génállományában, amikor a működőképességüket már elvesztett gének aktiválódnak.

    Szerző: Sulinet