Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Kosztolányi Dezső

    Élete

    1885. március 29-én született Szabadkán. Kosztolányi Árpád tanár, iskolaigazgató és Brenner Eulália gyermeke. 1903-ban Budapestre utazik; a bölcsészkar magyar-német szakát végzi; megismerkedik és barátságot köt Négyesy professzor stílusgyakorlatain Babitscsal, Juhász Gyulával. Újságírónak áll a Bácskai Hírlapnál, majd 1906-ban a Pesti Hírlap munkatársa lesz. 1907.-ben megjelenik első verseskötete „Négy fal közt” címmel, itt költészetét Szász Károlyéhoz hasonlítja. 1929.-ben megjelenik a „Toll” című kritikája, mely egy körkérdés Adyról. Mélységesen elítéli az Adyt övező kultuszt, szerinte a szerelmi költészete a szimbolista költőnek egyáltalán nem újszerű. 1913-ban feleségül veszi Harmos Ilona színésznőt, akinek Görög Ilona volt az írói művészneve. Két évvel később, 1915-ben, megszületik fia, Kosztolányi Ádám. Az Új Nemzedék című lapnál a Pardon rovat főszerkesztője lesz. 1933-ban megjelenek betegségének első jelei, majd egy év múlva már megműtik. 1935-ben feltámad a lángoló szerelme Radákovich Mária iránt, majd 1936. november 3.-án meghal Budapesten. 1936 decemberében a Nyugat című folyóirat egy emlékszámmal dózik az író emlékének.

    Pályakép

    1.) 1907: NÉGY FAL KÖZÖTT (verseskötet)

    • jellegzetesen szecessziós kötet
    • a címe jelképes mely a bezártság érzetet és az élményhiányt jeleníti meg
    • otthontalanság és a megállt idő motívumai jelennek meg e művében
    • megjelenik benne az Alföld-kép illetve a Budapest-kultusz
    • az Üllői-úti fák jelképezik művében az ifjúságtól való búcsúzást

    2.) 1910: SZEGÉNY KISGYERMEK PANASZAI (verseskötet)

    • a XX. századi lírának egyik legsikeresebb kötete
    • a verseskötetében saját gyermekkori élményeit reprodukálja, kelti életre
    • műveiben elénk tárja a gyermeki lélek élénk rezdüléseit
    • funkciója a világ sokszínűségének, ellentétekben gazdag egységének kifejezése

    3.) 1920: KENYÉR ÉS BOR (verseskötet)

    • nyitóverse az 1917-ben íródott „Boldog-szomorú dal” mely elénk tárja a férfikorba való belépést és annak első leltárát
    • az ifjúság és a felnőttség szembesül egymással, a világba való beilleszkedés lehetetlenné teszi az álmok megvalósulását

    4.) 1924: A BÚS FÉRFI PANASZAI (verseskötet)

    • az 1921-ben íródott „Beírtak engem mindenféle könyvbe” című versében a XX. századi elidegenedés jelenik meg, amikor is az emberi lét egyszeri és megismételhetetlen formáját a bürokrácia számadattá formálja

    5.) 1928: MEZTELENÜL (verseskötet)

    • poétikai szempontból megújítja a költészetét, lemond a rímről és szabad vers formájában írja meg műveit
    • az 1925-ben íródott „Zászló” című versében a jel és jelentés viszonyával foglalkozik, ahol is egyben arra figyelmeztet, hogy az embernek jelből jelentéssé kell válnia

    6.) 1930: ZSIVAJGÓ TERMÉSZET (verseskötet)

    7.) 1935: SZÁMADÁS (verseskötet)

    • a magyar líra egyik csúcsteljesítménye, amely poétikai szempontból is kiemelkedő jellegű
    • visszatér a rímjátékhoz, viszont megőrzi az élőbeszéd természetességét is
    • a köznapiságot emeli költészeti régióba
    • előtérbe került a szenvedés és a halál problémája, együtt a leltárkészítés és összegzés igényével, a semmivel való küzdelemmel, az egyéniség és a személyiség védelmével, nagyszerűségének és megismételhetetlen egyediségének hirdetésével.