Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Kosztolányi Dezső: A Hajnali részegség elemzés

    A magyar líra egyik legcsodálatosabb darabjában, Kosztolányi a gyógyíthatatlan beteg ember számvetését készíti el. Ez a prózai mű, A költő saját létét próbálja belevetíteni alteregójába.

    A mű azzal a motívummal kezdődik, hogy egy feltehetőleg hozzá közelálló emberrel beszélget, mindenféle hétköznapi dologról. Elindul a hétköznapi lét sivárságából, s eljut a hajnali ég csodájáig. A baráttal történő beszélgetés indítja el az intim gondolatsort. A teret, párhuzamosan tágítja az ágytól az ablakig, majd eljut felemelkedve az égboltig. Mindeközben a sanyarú emberi sorsot mutatja be hasonlatokkal élve. „fekszenek mint a halottak”, „házuk, mint a skatulya” A beszélő maga is azonosul a többiekkel. Ezt, a többes szám első személyű birtokos esettel fejezi ki.

    A költemény első nagy egysége, a szürke környezetet, és a lehangoló, elgépiesedett világ képét tárja elénk, és ebből a környezetből szeretne megszabadulni a költő. A kiábrándító léttel szembekerül, a létezés misztikus szépsége. Az égboltot egy hatalmas bálhoz hasonlítja, és ahogy a nap felkel folyamatosan, mennek haza a vendégek, majd a csoda véget ér.

    A művet lezáró vallomásban jelen van az önfeledt, gyermeki boldogság, és a közeli elmúlástól való félelem. A költemény egésze tehát annak a gondolatnak a jegyében fogant, hogy a mindennapokban is meg lehet találni a szépet és a jót.