Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    A középkori város

    A középkori város kialakulása

    A középkori városok a XI. században az érett feudalizmus hozta változások hatására alakultak ki. A mezőgazdaság fejlődése egyrészt extenzív, másrészt intenzív jellegű volt. A technikai (nehézeke, szügyhám, borona, patkó) és módszerbeli újítások (kétnyomásos és háromnyomásos rendszer) lehetővé tették, hogy a szükségesnél többet termeljenek. Az önellátó gazdálkodás fokozatosan árutermelővé vált és meghatározó lett a pénzgazdálkodás. Ez egyfajta munkamegosztáshoz vezetett, amely azt takarta, hogy bizonyos árukból fölösleget termeltek és ezt pénzre, majd más szükséges árura váltották. Ezzel együtt megindult a kézművesség, az ipar fejlődése. (A kor legfontosabb energiaforrása a vízimalom által szolgáltatott vízi energia volt.) A mezőgazdaság és az ipar összekapcsolódása a kereskedelem fellendüléséhez vezetett.

    A középkori város

    A középkori város olyan nagyobb méretű település volt, melynek lakói elsősorban kézművességgel, kereskedelemmel foglalkoztak.
    Városok már az ókorban is léteztek, de ezek politikai-közigazgatási egységek voltak inkább, nem gazdasági okok miatt jöttek létre. A középkori városok jelentős hányada kereskedelmi csomópontban alakult ki. A városok különleges helyet foglaltak el a feudális világban. Különféle kiváltságokkal (privilégium) és mentességekkel (immunitas) bírtak:

    • Vásártartás joga
    • Vámmentesség
    • Árumegállító jog (1335-ben a visegrádi királytalálkozón Károly Róbert Luxemburgi
      János cseh királlyal állapodott meg egy Bécset elkerülő kereskedelmi útvonalról.
      Ez azért volt fontos, mert az árumegállító joggal rendelkező városok lefölözték a
      kereskedelemből származó hasznot, Bécs pedig rendelkezett ilyen privilégiummal.)
    • Egy összegben való adózás: A városoknak ez egyfajta belső szabadság jelentett, hogy
      hogyan teremtik elő a kívánt összeget. A szabad királyi város ranggal rendelkező
      települések pedig csak a királynak tartóztak adókkal.
    • Önkormányzatuk lehetett.
    • Elöljáróikat szabadon választhatták (bírót, plébánost, stb.)
    • Fallal vehették körül magukat.

    A városi élet

    A kézművesek érdekeik védelmében szakmánként ún. céhekbe tömörültek, amelyek meghatározták, hogy milyen minőséget és mennyiséget gyártsanak az adott áruból, hogy hány mester lesz a céhen belül, stb. A mesterré váláshoz mindenkinek ugyanazt az utat kellett végigjárnia. Először inaskodni a mester mellett, aztán legényként dolgozni, majd vándorútra menni és elkészíteni egy különleges minőségű remekmunkát. A céhek igyekeztek kiküszöbölni a versenyt, nem termeltek a keresletnél többet. A munkadarabon csak egy ember dolgozott. A magas minőség ennek volt köszönhető. A kézművesség szinte művészetnek számított. Ezeket a céheket váltják majd fel a manufaktúrák, ahol a munkafolyamatot részekre bontják és képesek többet termelni, de kevésbé jó minőségben.

    A városi kereskedelem

    A kereskedők érdekvédelmi szövetkezetei a guildék voltak. Két nagy kereskedelmi útvonal alakult ki. A Földközi-tengeren folytatott levantei kereskedelem keletről luxuscikkeket szállított. Legfontosabb városai Velence és Genova voltak. A Hanza kereskedelem az Északi- tengeren és a Balti-tengeren zajlott. Lübeck, Hamburg, Rostock voltak a legjelentősebb kikötővárosok. Az idők során a Hanza kereskedelem adott a továbblépésre lehetőséget, mert a levantei kereskedelmet az oszmán törökök akadályozták. A két útvonal az Ibériai-félszigeten találkozott, melyből a félsziget profitált (földrajzi felfedezések).

     A polgárság megerősödése

    A feudalizmus utolsó szakaszában már a polgárság tartotta életben a feudalizmust (abszolutizmus). A polgárságnak, további erősödése során, már nem volt szüksége a hatalom gyámolítására és végül megszüntette a feudális rendszert.