Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Madách Imre: Az ember tragédiája

    Madách Imre élete

    1823.-ban Alsósztregován – ma Szlovákia területe – született Petőfivel egy évben. A hat nyelven beszélő Madách (német, francia, szlovák, angol, latin, ógörög) 1837.-ben került be a Pesti Egyetemre, ahol az először bölcsészetet tanult, majd áttért a jogra, melyből 1841. őszén letette a diplomáját a Pesti Egyetemen. 1845. július 20-án feleségül vette Fráter Erzsébetet. 1846. augusztus 31-én megszületett fia, Imre, aki még aznap meghalt. 1848. január 1-jén megszületett fia, Aladár.

    Az ember tragédiája

    Madách Imre tragédiái közül ez érte el a legnagyobb sikereket amit emberiség drámának vagy filozófiai költeménynek is szoktunk nevezni. A mű előzményei közé tartozik Goethe Fuast-ja, Vörösmarty Csongor és Tündéje illetve Milton Elveszett Paradicsoma. A szerkezete párbeszédből és monológokból tevődik össze és a fő témája a műnek, hogy az emberiség nagy kérdéseire keresi benne a választ.

    1859.-ben kezdi el írni a végső verzióját (elötte már két verziót megírt, de ez az egyedüli amely fennmaradt) ez az időszak Madách számára elkeseredett: szabadságharc bukása, személyes sorsának alakulása sem kedvező ugyanis ebben az időben lánytestvére és fiútestvére is meghal. Ebben a pesszimista élethelyzetben kezdi el nagyszabású művét megírni melyben a tudomány kérdései is felmerülnek (Madách idejében volt egy elmélet miszerint a Nap 4000 év múlva ki fog hűlni, ezt jeleníti meg az eszkimó színben és ezt vetíti előre a Falanszter színben. Megjelenik még benne az anyagi lét determinációja is, miszerint a lélek nem létezhet test nélkül Történelmi kérdéseket is feszeget mint példáúl a szabadság problematikáját. Továbbá bemutatja korokon keresztül a férfi-nő kapcsolat alakulását.

    A történelmi színek szerkesztésében megjelenik a tézis-antitézis-szintézis hármasa, a hégeli triáda.
    A mű 15 színből tevődik össze, az első 3 és az utolsó a mű keretszínei avagy biblikus szinei, meg a középső 11 színt álomszineknek nevezzük amelyekben a régmúlt, a jelen és a lehetséges jövő nagy eszméit tárja elénk hanyatló időszakukban.
    Madáchnak két énje is megjelenik a műben Ádám és Lucifer alakjában. Ádám az örök optimista, lelkes, és tiszta lelkű Madách aki az idealizmus eszméjét testesíti meg, míg Lucifer a tiszta realizmus. A harmadik szereplője a műnek Éva aki a természeti szférát testesíti meg a műben, ő és Lucifer között húzódik az igazi ellentét ugyanis Lucifernem tud mit kezdeni az érzelmekkel amit Éva képvisel.
    Az első három színben Ádám és Éva esznek a tudás fájának gyümölcséből, ezért száműzi őket a Teremtő az Édenből. A mű teljes valójában ettől a pillanattól kezdődik el.

    IV. SZÍN: EGYIPTOMI SZÍN -> INDIVIDUALIZMUS (MÚLT) – ÓKOR
    Ádám az úfjú fáraó képében jelenik meg, míg Lucifer a miniszterének jelmezébe bújik. A nagyravágyó fáraót sorsától a felbukkanó Éva alakja menti meg, így eltörli a “milliók egyér miatt” szevedést, felébred a szabadság eszméje.

    V. SZÍN: ATHÉN -> KOLLEKTIVIZMUS (MÚLT) – ÓKOR
    Ádám Miltiádész bőrében jelenik meg, Éva a felesége. Míg az első történelmi színben Ádám az egyeduralom híve volt és mások lettek neki kiszolgáltatottak, addig ebben a színben Miltiádészt a demagógoknak köszönhetően a naív és befolyásolható nép vérpadra küldi. Ádám megtad mindenerényt és eszmét a szín végére.

    VI. SZÍN RÓMA -> INDIVIDUALIZMUS (MÚLT) – ÓKOR
    Uoltsó ókori szín, semmilyen eszme nem jelenik meg benne, ez a hedonizmus az élvezetek mértéktelen halmozása. Egyénekre bomlik a társadalom, nem foglalkoznak a társadalom akaratával, de a közösség sem áll ki magáért. Megjelenik a szín végén a következő szín eszméje melyet Madách az apostol szavain keresztül vetít előre: testvériség – kereszténység.

    VII. SZÍN BIZÁNCZ / KONSTANTINÁPOLY -> KOLLEKTIVIZMUS (MÚLT) – KÖZÉPKOR
    Ez az első középkori szín. Ádám kersztes lovag alakjában jelenik meg, míg Éva Ízóra alakját ölti magára, aki apja kérésére kolostorba vonul. Megjelenik benne két eszme konfliktusa: homousion – mely szerint Jézus egylényű Istennel, ez a szentháromság elve – és a homoiusion – hasonlólényegű Istennel, Jézus ember isteni küldetéssel.

    VIII. SZÍN PRÁGA (1.) -> INDIVIDUALIZMUS (MÚLT) – KÖZÉPKOR
    Ádám Keplerként jelenik meg mint szobatudós, horoszkópokat gyártva, Éva Borbálát, Kepler feleségét testesíti meg. Madách ebben a síznben írja meg feleségével megélt kapcsolatát. Kepler tragédiája, hogy bár a nő nem méltó hozzá, mégis vonzódik Borbálához, a szín végén Kepler a bor mámorába menekül.

    IX. SZÍN PÁRIZS -> “ÁLOM AZ ÁLOMBAN” (MÚLT) – JELENKOR
    Madách a Párizsi színben megjelenő forradalom eszméjét tökéletesnek tartotta, ahol megjelenik a három nagy eszme együtt: “szabadság, egyenlőség, testvériség!”. Sajnálatos módon a megvalósítása terrorba fullad, ugyanis a nagy egyéniség nem tud mit kezdeni a tömeg befolyásolhatóságával. Dante tragédiája pedig, hogy ahoz vonzódik akihez a kor eszméje szerint nem kéne: Éva két testben jelenik meg, egyszer mint márkilány – elbűvölően néz ki, de belülről csak a pénz hatja – és a porlány képében – undorítónak találja -. Ez az egyetlenegy szín melyért még ébredés után is lelkesedik.

    X. SZÍN PRÁGA (2.) -> INDIVIDUALIZMUS (MÚLT) – KÖZÉPKOR
    Bár minden mű végén csalódni szokott, itt mégis lelkesedve ébred, Éva megbánja a bűneit és ezzel Kepler bőrébe bújt Ádám felmenti őt a házasságtörés szentségtelensége alól.

    XI. SZÍN LONDON -> INDIVIDUALIZMUS TORZ KÉPE (JELEN) – JELENKOR
    A londoni színtől kezdve Ádám nem vesz részt a történelem színei alakulásában, csak szemlélődő. A londoni szín egy torz világképet jelenít meg, a pénz hatalma megnő és az adott kor jelszava, hogy az egész világ eladó. A szerelem érdekké silányult, Éva pedig mindig a kor gyarlóságát jeleníti meg, így ebben a a színben a nő érzelmeit a pénz irányítja. Ádám kiábrándul Évából és ráismeri az Édeni nőre. A londoni szín a haláltánc motívummal zárul, mikor is a kor jellegzetes alakjai ugranak bele a gödörbe. Egyedül Éva emelkedik felül a tömegen, kiemelkedik a gödörből glóriával a fején. (Az érzelmek és a nő szeretete illetve az hogy felül tud kerekedni a kor gyarlóságán különbözteti meg őt a férfitól).

    XII. SZÍN FALANSZTER -> KOLLEKTIVIZMUS TORZ KÉPE (JÖVŐ) – JÓSLAT
    Madách idejében volt egy jóslat miszerint a Nap ki fog hűlni, ami az emberiség végét jelentené. Ideákba való menekülés jelenik meg, melyben az egyetlen eszme lesz az uralkodó: a hasznosság elve. Kollektivizmus torz képe jelenik meg a műben, mindent alárendelnek a cél érdekében és ennek következtében eltűnnek a kiemelkedő nagy egyéniségek (elnyomják őket gyakorlatilag). Paradoxon: a világ elméletileg megmenthető lenne, de túl nagy az ár amit érte fizetni kéne, csak a száraz tudomány dominál, kiölik az emberekből az érzéseket és az egyéni gondolatokat. A férfi nő kapcsolat teljesen elcsökevényesedik, a család szerepköre eltűnik és az anya szerepe a gyermek egyéni fejlődésében is feleslegessé válik.
    Ádám ismét csalódik a szín végén, elmenekül az űrbe.

    XIII. SZÍN ŰR -> TESTELEN VILÁG
    Ebben a színben egyedül nem jelenik meg a nő azaz Éva. Ádám az anyagi meghatározottságtól eltekintve anyag nélkül kering, test nélkül. A Föld szelleme húzza őt vissza a Földre, Madách ebben a színben adja meg a keresett kérdésekre a választ: küzdés az értelme mindennek.

    XIV. SZÍN ESZKIMÓ
    Eddig Ádám képviselte az embert, itt az eszkimó és a felesége (Éva) képviseli az emberi népet, Ádám pedig Isten megtestesítője. Az embernek a vesztét az anyagi meghatározottság okoza. Ösztönélet uralkodik: az ölés, a fajfenntartás és az evés ösztöne.

    XV. SZÍN KERETSZÍN
    Ádám a bukott eszmékből kiábrándulva véget akar vetni az életének, Éva visszarántja mivel gyermeket vár, megjelenik a színben a teremtés misztériuma. A gyermekfogantatást mint egy isteni kegyelmet muatja be Madách ebben a színben.