Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Magyarország részvétele a II. Világháborúban

    • A két világháború közti magyar külpolitika meghatározó törekvése a trianoni békeszerződés megváltoztatása volt.
    • Az első revíziós sikert 1938. nov.2-én érte el, mikor az első bécsi döntéssel visszakapta a Felvidék déli részét.
    • Amikor 1939. szeptember 1-én Lengyelország német megtámadásával kezdetét vette a II. Világháború, az ország a német elvárások ellenére fegyveres semlegességet hirdetett, sőt Teleki elutasította azt a berlini kérést, hogy az ország vasútvonalain (kasai vasútvonal) a német hadsereg csapatokat és hadianyagot szállítson Lengyelországba.
    • 1940 nyarára azonban kiéleződött a magyar-román viszony, és a két ország vitájában a második bécsi döntés ítélt 1940. aug. 30-án.
    • A német-olasz területi döntőbizottság határozata alapján Magyarország visszakapta Észak-Erdélyt és a Székelyföldet.
    • A területi gyarapodás azonban azt jelentette, hogy az ország egyre jobban a tengelyhatalmak elkötelezettjévé vált.

    Romániában ez politikai összeomláshoz vezetett és az új vezető egy jobboldali diktátor: Ion Antonescu. Beengedte a német csapatokat Romániába, így mindkét szomszédunkban németek lettek. Ennek és a bécsi döntésnek következtében Magyarország kénytelen volt csatlakozni 1940. nov. 20-án a néhány héttel korábban létrejött német-olasz-japán Három-hatalmi Egyezményhez. Ezzel a magyar külpolitika feladta semlegességét. Teleki Pál miniszterelnök egy magyar-jugoszláv együttműködésben látta a német befolyás ellensúlyozását. A két ország között 1940. dec.12-én jött létre az örök barátsági szerződés. 1941. márciusában azonban Németország elhatározta a Balkán megszállását, és ez válaszút elé állította a magyar politika vezetést, mert Hitler felszólította Horthyt (újabb területi gyarapodást is ígérve), hogy a magyar hadsereg vegyen részt a Jugoszlávia elleni háborúban. Teleki ekkor összeomlott és öngyilkos lett (1941. ápr. 3.), mert látta, hogy az ország helyzete kilátástalan, a német szövetségből kiszakadni nem lehet, mert az haladéktalan megszállás-sal járna. Ugyanakkor Nagy-Britannia a magyar részvétel esetére kilátásba helyezte a maga, szövetségesei hadüzenetét.

    1940. ápr. 4-én megalakul az új kormány Bárdossy László vezetésével. Április 6-án a németek lerohanják Jugoszláviát és április 11-én, miután kikiáltották a horvát államot, a magyar haderő bevonulta Délvidékre, és megszerezte Bácskát, Muraközt és Dél-Baranyát. Összesen 11500 km2 került vissza Magyarországhoz.

    Amikor 1940. jún. 22-én Németország megtámadta a Szovjetuniót, a hadműveletekbe bekapcsolódott Románi, Szlováki, Finnország, majd Olaszország. Magyarország hadba lépésének ürügye az volt, hogy június 26-án ismeretlen eredetű gépek Kassát bombázták. Valójában azonban Bárdossy félt attól, hogy elveszíti megszerzett területeit, mivel Románia és Szlovákia hadba lépett Németország oldalán és ő is meg volt győződve arról, hogy a németek néhány hónap alatt legyőzik a Szovjetuniót. A támadást július 1-én indította el a magyar haderő, mintegy 45 ezer fővel. Decemberben az ország hadiállapotba került Nagy-Britanniával és az Egyesült Államokkal is. Az 1941. decemberében Moszkva alatt elszenvedett német kudarcot követően Hitler erőteljesebb magyar részvételt követelt. Elérte, hogy rövidesen 200 ezer magyar katona került ki az orosz frontra.

    A háború belpolitikai hatásaként megerősödött a szélsőjobboldali nyilas mozgalom, amely a Németországgal való szorosabb együttműködést és a zsidókérdés megoldását sürgette. Újabb, a zsidóságot még hátrányosabb helyzetbe juttató törvényt hoztak (III. zsidó törv.), mely tiltotta a zsidók és nem zsidók közti házasságot.

    1942 januárjában Bp-re érkezett Ribbentrop német külügyminiszter, és a magyarok kötelezettséget vállaltak a 2. magyar hadsereg felállítására. A Bárdossy-kormány bukása elkerülhetetlenné vált. Az új miniszterelnök Kállay Miklós lett, akitől Horthy azt várta, hogy lazítson a német elkötelezettségen. Kállay nem akart új kötelezettségeket vállalni, de a régieket teljesítette, így 1942. áprilisában a 2. magyar hadsereget a Don folyónál kiépített állásokhoz vezényelték. Kb 260 ezer magyar katona és 50 ezer munkaszolgálatos indult útnak. A munkaszolgálat különböző korosztályokra kiterjesztett munkakényszer volt. Főleg zsidókból és elitéltekből állt. Eközben a magyar társadalom egyre háborúellene-sebbé vált, amit a Magyar Történelmi Emlékbizottság Petőfi-szobornál rendezett 1942. március 15-i tüntetése látványosan bizonyít.

    A következő évben (1943) a voronyezsi fronton a magyar egységek súlyos vereséget szenvedtek. Ennek hatására a Kállay-kormány egyre inkább számolt a németek vereségével. Kezdeményezték, hogy a magyar hadsereg megmaradt alakulatait hozzák haza, és keresték a kapcsolatot az angol-amerikai szövetségesekkel egy esetleges különbéke, illetve a háborúból való kiugrás lehetőségének reményében. Mindez titokban zajlott, miközben a kormány teljesítette a kötelessé-geit Németországgal szemben. 1943 szeptemberében kötöttek előzetes fegyverszüneti megállapodást az angolszász hatalmakkal Isztambulban. A bizakodást erősítette a szövetségesek Szicíliai partraszállása és Mussolini bukása.

    1944-re a német hadvezetés kidolgozta Magyarország megszállásának tervét, ezt nevezzük Margarét-tervnek, és március 19-én a német csapatok megszállták Magyarországot. Március 22-én Horthy német utasításra kinevezi a németbarát Sztójay Dömét miniszterelnökké. Ezzel egyidejűleg Hitler kinevezte Veesenmayert a birodalom tejhatalmú megbizottjának. A németek felszámolták az antifasiszta ellenállást (1943.aug. balatonszárszói konferencia: értelmiségek összegyűlnek és megbeszélik, hogy valahogy ki kéne szállni ebből a fasiszta szövetségből), a nyugatbarát politikusokat, és irányítás alá vették a magyar gazdaságot. A megszállást a Gestapo terrorja kísérte, megkezdődött a magyarországi zsidók gettókba szállítása(Dohány u, Üllői út), majd megindultak a deportálások (Eichmann irányításával) és kötelezővé tették a sárga csillag viselését.

    Horthy látva a román kiugrás sikerét, ő is megpróbálja. Leváltotta Sztójayt és Lakatos Gézát nevezte ki miniszterel-nöknek. A kormány fő célja a fegyverszünet megkötése volt. Moszkvában 1944. okt. 11-én írta alá Faraghó Gábor az előzetes fegyverszünetet Molotovval, amely tartalmazta a németek megtámadásának kötelezettségét is, és előírták az 1937. dec. 31-én érvényben volt határok mögé történő visszatérést. Horthy okt. 15-én bejelentette a rádióban, hogy Mo. kilépett a háborúból, azonban aznap a németek Skorzeny vezetésével elrabolták a fiát, Horthyt pedig letartóztatták a nyilasok. Az új miniszterelnök Szálasi Ferenc, a Horthy-rendszer összeomlott és megkezdődött a nyilas uralom. (Hitler utolsó csatlósai). Folytatnunk kellett a háborút. A szovjet vörös hadsereg már korábban átlépte az ország határait, így Magyarország egy fronttá válik, aminek következtében megsemmisült hazánk nemzeti vagyonának 40%-a, s katonák, civilek újabb tömegeit pusztította el az értelmetlen háború.

    Még 1944 májusában alakult meg a Magyar Front, melyben az ellenzéki erők tömörültek össze, a kormány ellen. Még a kommunisták is beszálltak, akkori nevükön Békepártként. A Magyar Diákok Szabadságfrontja novemberben csatlakozott a Magyar Fronthoz, ami nov. 9-én átalakult a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságává, Bajcsy-Zsilinszky Endre vezetésével. Céljuk az volt, hogy fegyveres csoportok segítségével megtámadják a Budapesten rekedt német és nyilas alakulatokat és megvédjék a főváros legnagyobb értékeit. A nyilasok azonban árulás következtében értesültek a tervekről és letartóztatták a vezetőket. Bajcsy Zs. Endrét Sopronkőhidán felakasztották december 24-én.

    1944. dec. végétől feb. 13-ig tartott Buda 6 hetes ostroma, melyet a vörös hadsereg elfoglalt. 1945. április 4-én a szovjetek bejelentik Magyarország felszabadítását. Április 12-15 között egész Magyarország szovjet kézen.

    Szerző: V.K.