Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Mondatstilisztika

    Minden nyelvi szinten érvényes, hogy a kommunikációnak szigorúan vett gyakorlati szempontját meghaladó, a megszokottól eltérő nyelvi megoldások – ha nem egyértelműen hibásak – stíluselemmé válnak. Így van ez a mondatok szintjén is. A mondatok stílushatása többnyire éppen úgy a felsőbb nyelvi szinten jut kifejezésre, mint más nyelvi elemeké. A mondatstilisztikai eszközöket két szempont szerint (tartalmuk, illetve szerkezetük alapján) tudjuk csoportosítani (a szubjektív elemek, a többféle értelmezési lehetőség, az egyéni szempontok miatt természetesen adódhatnak átfedések).

    A szemantikai stíluselemek

    Az elsősorban tartalmuk miatt hatásos, azaz szemantikai stíluselemek a trópusok. A trópusok előfordulnak mindennapi beszédünkben is (pl. a hegy leve “bor”), de gyakori és tudatos alkalmazásuk elsősorban a szépirodalmi nyelv sajátossága. A mondat szinten, azaz a mondatnak egymással szószerkezetben nem álló szavai között kialakuló metaforikus vagy metonimikus viszony gyakori a költői nyelvben. Mivel a trópusok alkotóelemei eltávolodnak egymástól (Egymástól: akár sorrendileg, akár a mondatszerveződési szinteket tekintve szerkezetileg) , erősebb stílushatást eredményeznek, mint az összetett szóban vagy a szószerkezetben keletkezett társaik.

    Pl.: “Órák múltak el ilyen nagy zordságban, de lámpagyújtás után mégis megereszkedett valamicskét a belső időjárás.” TAMÁSI ÁRON

    Szóképek különböző nyelvi szinteken

    A magyar szakirodalomban szokásos szókép megjelölés csak részben fedi a fogalmat. Már az eddig tanult nyelvi szinteken is találkozhattunk trópusokkal: metaforát, metonímiát és a velük rokon stíluselemeket láthattunk összetett szavakban, azaz a lexémaszinten (pl. víztükör), szószerkezetekben (pl. “Celsius-létrája”TÓTH ÁRPÁD versében) vagy szintaktikai kapcsolatban nem álló szavak között is, azaz a mondatban. A trópusok alfajai közül a hasonlat ugyancsak előfordult a lexémaszinten a -ként, gyanánt segédelemekkel, de tipikus megjelenési formája a mondat (mint, mintha, valamint stb. kötőszókkal) : “Olyan kietlen tátongott a / két part között a holt meder, / értelmetlenül és kifosztva, / mint egy királyi sírverem.” KÁNYÁDI SÁNDOR

    Trópusok és komplex kép

    A trópusok rendszerint nem állnak önmagukban, hanem összekapcsolódva, különböző síkokon érintkezve egymással a mondat szintjén már bonyolultabb költői képeket alkotnak.

    Az egységként működő összetett képet komplex képnek is szokás nevezni. Komplex képnek tekintjük azt a fajta allegorikus és szimbolista ábrázolásmódot, amely egy-egy gondolatsoron át érvényes.