Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Mozaikszó

    A mozaikszó (vagy akronima) a szóösszevonással létrehozott szavak egy fajtája. A mozaikszók speciális típusa a betűszó (vagy inicializmus), amely az eredeti, több szóból álló kifejezés egyes szavainak csak a kezdőbetűiből áll.

    A mozaikszók abban különböznek a vegyülékszóktól, hogy – legalábis kezdetben – nem hordoznak az eredeti kifejezéstől eltérő jelentést (például televízió, TV, illetve tévé jelentései megegyeznek). A rövidítésektől abban különböznek, hogy a beszélt nyelvben is léteznek és önálló szóként viselkednek.

    Betűszók

    A kötőszók és névelők mindig kimaradnak a betűszóból: MKHB = „Magyar Kereskedelmi és Hitelbank” („MKÉHB” helyett). Néha, a jó hangzás (kiejthetőség) kedvéért vagy más betűszavaktól való megkülönböztetés céljából egyéb betűket is kihagyunk, például összetett szavak utótagjainak kezdőbetűit kihagyhatjuk, különösen ha az melléknév: RAB = „Rendszerleíró adatbázis” (a „RLAB” helyett). A közszói betűszók (amelyek közneveket jelölnek) állhatnak csupa kisbetűből, de a csupa nagybetűs írásmód sem helytelen; a szaktudományok esetében általában a csupa nagybetűs írásmód az elterjedt. A tulajdonnévi betűszóknak minden betűjét nagybetűvel írjuk (mivel általában eleve nagybetűs szavakból állnak össze), újabban azonban a kettős mássalhangzók második betűjét kisbetűvel szokás írni (MSz = „Magyar Szabvány”, az MSZ helyett). A betűszók előtti névelő a szó kiejtett változatához igazodik (amely lehet betűnkénti, vagy betű szerinti kiejtés). Ugyanígy a kiejtett változathoz igazítjuk a toldalékhasználatot is. Az utótagokat kötőjellel kötjük a betűszókhoz. Néhány közszói betűszót már kiejtés szerint, teljesen kiírunk, például: pévécé, tévé.