Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    A gazdasági világválság

    Előzmény:

    Az I. világháború idején az USA az Antantnak iparcikkeket szállított – konjunktúra – A háború után is folytatódott, mert a tönkrement európai gazdaság továbbra is igényelte az amerikai termékeket. Az USA-ban a konjunktúra már önmagát hajtotta előre, a részvényárfolyamot túlértékelődtek, túltermelési váláság keletkezett, azaz többet termeltek, mint amire fizetőképes kereslet volt.

    A gazdasági világválság:

    A nagy gazdasági világválság „hivatalosan” 1929-1933 között volt, de ez a dátum a folyamat gyűrűzése miatt országonként eltérő, s a szegényebb országokban hosszabb ideig is tartott. 1929. október 25: „fekete péntek”: összeomlik a New York-i tőzsde, sorozatban
    mennek csődbe a bankok („Pánik a Wall Street-en”)

    • 1929-ban az I. vh. Utáni időkben az anyagi javakban nagy károk keletkeztek. Lerombolt, lepusztított gyárak, üzemek, nem volt nyersanyag és munkaerő.
    • Európa korábbi vezető nagyhatalmai iparilag és kereskedelmileg is elvesztették vezető szerepüket. Pl.: – Fro. És No
    • A vezető hatalom az USA lett
    • A legtöbb államban pénzügyi válság is kialakult, ez leginkább a vesztes államokra igaz.
    • 1920as években megindult a gazdasági fejlődés, minden országban különböző módon.
    • 1920as években a mezőgazdaságban túltermelés volt
    • Pénzügy: – Az USA-ban a részvényeknek nagyon jó ára volt, sok európai inkább ide fektetett be, hitel segítségével.

    Bankválságok az Amerikai Egyesült Államokban

    A Federal Reserve rendszer 1913-as létrehozása után a legnagyobb amerikai bankok nem érezték felelősségüknek betölteni a végső hitelezői feladatokat, mivel ez a központi bankok feladatkörébe tartozik, így több csődhullám söpört végig az Egyesült Államokon a válság alatt. Az első 1930. októbertől – decemberig tartott, ami bankpánikhoz is vezetett és végső hitelező (vagyis a „bankok bankja”, a jegybank) hiányában a körbehitelezés és az ebből eredő körbetartozás nagyon sok bank csődjét jelentette. A következő csődhullámot a restriktív költségvetési politika okozta és 1931. júniustól decemberig tartott. Végül pedig a válság mélypontján végigsöpör egy harmadik csődhullám is 1932 decemberétől 1933 márciusáig. Ekkortájt a munkanélküliség az USA-ban 2%-ról 25%-ra nőtt.

    A csődhullámok következményeként egyes államokban nem maradt talpon bank, Herbert Hoover elnök drasztikus adóemelési programja pedig a bankok betétállományának csökkenéséhez, ezen keresztül pedig a pénztömeg beszűküléséhez vezetett.

    Megoldások – Keynes:

    A szükségessé vált új gazdaságpolitika megalapozója Keynes brit közgazdász volt, szerinte a kormányoknak be kell avatkozniuk a gazdaságba:

    • a vállalatok államosítása (állami tulajdonba vétele  pénzelése)
    • a nemzeti jövedelem egy részének elvonása és újraelosztása.
    • a hitel és a pénzélet befolyásolása (pl. banki törvényekkel írják elő a maximális kamatot)
    • állami gazdasági tervek kidolgozása
    • közmunkák, pl. útépítés, mocsarak lecsapolása, építkezések

    Keynes olyan ágazatokat dolgozott ki, amelynek termékei nem jelennek meg közvetlenül a piacon, így nem igényelnek azonnali vásárlóerőt: például a hadiipar, az infrastruktúra és a szolgáltatóipar.

    Megoldások -  New Deal:

    A New Deal Franklin D. Roosevelt amerikai elnök és kormányzata politikája 1933 és 1939 között. Az 1932-es választási hadjárat során Roosevelt új irányvonalat ígért választóinak. A nagy gazdasági világválságból való kilábalást a gazdasági folyamatokba való állami beavatkozással akarta elérni. Annak ellenére, hogy néhány rendelkezést a legfelsőbb bíróság érvénytelenített, a New Deal jelentős és hosszan tartó hatást gyakorolt az amerikai gazdaságra, társadalomra és kormányzatra. Létrehozta az elnöki tisztség modern intézményeit.

    • A legjelentősebb kezdeményezések:
    • az Országos Ipari Helyreállítási törvény (1933),
    • a Tenesse-völgyi Erőmű-felügyelet (1933),
    • a Mezőgazdasági szabályozási törvény (1933),
    • az Országos Ifjúsági Hivatal (1935),
    • az Országos munkaügyi törvény (1935),
    • a Társadalombiztosítási törvény (1935).