Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Nyitvatermők

    A nyitvatermő növényekre a létfenntartó szervek, vagyis a gyökér és a hajtás mellett jellemzőek a szaporodást szolgáló szervek, a virág és a mag is.

    A virágok egyivarúak, takaróleveleik nincsenek, virágzatba tömörülnek. A termős virágokban a magkezdemények szabadon ülnek a termőlevélen, a termőlevél nem alkot zárt magházat a magkezdemény körül. A porzós virágokban bőségesen képződő virágpor a szél közvetítésével jut el a magkezdeményre. A megporzás és a megtermékenyítés után a magkezdeményből kialakul a mag. A nyitvatermő növényeknek nincs termésük.

    A nyitvatermők fás szárúak, fák vagy cserjék. Néhány kivételtől eltekintve örökzöldek. Általában kis felületű pikkely- vagy tűleveleik vannak . Ennek köszönhetően meglehetősen jól tűrik a szárazságot, és tág határok között elviselik a hőmérséklet változásait is. A szélsőséges éghajlatú tajgák és magashegységek uralkodó növényei.

    Az élővilág fejlődése során az ősi nyitvatermőkből alakultak ki a zárvatermők törzsének első képviselői.

    Fenyők osztálya

    A nyitvatermők fajainak többsége a fenyők osztályába tartozik. A fenyők termős virágai tobozvirágzatot alkotnak, amelynek elfásodásával alakul ki a toboz. A fás tobozpikkelyek tövében két-két szárnyas mag ül. A fenyők hajtása illóolajokban gazdag gyantát tartalmaz, amelyből illatszereket készítenek. A fenyők osztályának jellegzetes képviselői az óriástuja és a jegenyefenyő.

    Tiszafa

    A tiszafa a nyitvatermők törzsébe tartozik. Toboza nincs, magját piros magköpeny borítja. A magköpeny kivételével a növény minden része méreganyagot tartalmaz.