Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Párizs környéki békeszerződések

    A 1919-es Párizs környéki békeszerződések az első világháborút lezáró szerződések voltak, amelyek rögzítették az antant győzelmét a központi hatalmak felett, és megalkották a háborút követő új világrendet, amely nem bizonyult tartósnak, és kevesebb, mint 20 év alatt összeomlott. A tárgyalások során a következő szerződéseket kötötték meg:

    • Versailles-i békeszerződés Németországgal,
    • Saint-Germain-i békeszerződés Ausztriával,
    • Neuilly-i békeszerződés Bulgáriával,
    • Trianoni békeszerződés Magyarországgal,
    • Sèvres-i békeszerződés az Oszmán Birodalommal (ezt 1923-ban felváltotta a Lausanne-i békeszerződés: Törökország ezzel területi revíziót ért el).

    A fenti szerződésekhez szorosan kapcsolódik még a Feiszál-Weizman egyezmény Palesztina és a Közel-Kelet háború utáni sorsáról. A csendes-óceáni térség helyzetét a washingtoni békeszerződés rendezte, amelyet a Párizs környéki békeszerződésekkel együtt szokás Versailles-washingtoni békerendszer néven emlegetni.

    A szerződéseken a négy nagy politikus: (Georges Clemenceau francia, David Lloyd George brit, Vittorio Orlando olasz miniszterelnökök és Thomas Woodrow Wilson amerikai elnök) akarata érvényesült (legkevésbé az olasz miniszterelnöké). Az ötödik győztes nagyhatalmat, Japánt nem érdekelték az európai ügyek. A kisebb győzteseket kevésbé vonták be a döntéshozatalba, de követeléseiket figyelembe vették. A legyőzötteknek, bár képviselőiket meghívták, nem volt befolyásuk a tárgyalások menetére.

    A tárgyalások során került elfogadásra a Népszövetség alapító okirata is.