Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Periodikus mozgások

    Periodikus: fizikai mennyiségek változás közben időközönként azonos értéket vesznek fel.
    Periodikus mozgásoknál két új mennyiség kerül bevezetésre. A periódusidő (T) és a frekvencia (f; mértékegysége Hz=1/s)

    A forgó mozgások egyik esete a körmozgás. A körmozgás bevezetésére alkalmasak az egyenes vonalú mozgásoknál megismert fogalmak. A körmozgás is periódikus, tehát is is jelen van a T és f, ebben az esetben a nevük, keringési idő és fordulatszám. A körpályán mozgó testet mindig egy centripális erő tartja pályán ami a kör közepe fele mutat, tehát van egy centripetális gyorsulása a testnek. acp= v^2/r. A testnek van egy kerületi sebessége is, ez a sebesség mindig érintőirányú, iránya folyamatosan változik. vk=s/t (ebben az esetben s a kör kerülete, t pedig egy teljes fordulat ideje) vk=2rˆPÍ/T. A körmozgást végző testnek van szögelfordulása is. Szögelfordulással meg lehet adni, hogy a test egy bizonyos időtartam alatt, mekkora ívet jár be.
    Egyenletes körmozgásról akkor beszélünk, ha a körmozgást végző testnek ugyanakkora időközönként, ugyanakkora a szögelfordulása, bármilyen kicsik vagy nagyok is legyenek ezek az időközök. Mivel a szögelfordulás és az idő hányadosa állandó, valamint minnél gyorsabban forog a test, annál nagyobb ez az állandó, ezért alkalmas egy új mennyiséga szögsebesség (w) bevezetésére. w=2PÍ/T

    A két út képlet összevetéséből, s=v*t, s=r*w*t egy új képletet kapunk. v=r*w

    Az egyenletes körmozgás dinamikai feltétele, hogy a testet érő erők eredője állandó legyen, és a kör közepe fele mutasson.

    Rezgés: minden olyan változás ami ismétlődik idővel.
    Teljes rezgés: szabályosan ismétlődő mozgásszakasz. Több teljes rezgésből áll a rezgés.
    Rezgéseknél is van T és f, itt rezgésidő, és rezgésszám.

    A harmonikus rezgőmozgás a periodikus rezgések egyik fajtája. Kitérés-idő függvényen ábrázolva egy sinus-függvényt kapunk. A kitérés (y) az egyensúlyi helyzettől mért távolságot jelenti, ennek a maximuma az amplitudó (A). A rezgőmozgás mennyiségei a körmozgásból jönnek ki, ugyanis minden rezgéshez rendelhető egy körmozgás, aminek ugyanakkora a frekvenciája.

    A referencia körmozgást végző test helyvektorának rezgésirányú komponense, egyenlő a kitéréssel. y=r*sinFÍ, ahol r=A és FÍ=w*t — y=r*sin(w*t)
    A referencia körmozgást végző test kerületi sebességvektorának a rezgésirányú komponense minden pillanatban megegyezik a rezgő test sebességével. v=A*w*cos(w*t)
    A referencia körmozgást végző test centipetális gyorsulásvektorának a rezgésirányú komponense egyenlő a rezgő test gyorsulásvektorával.
    a=-A*w^2*sin(w*t)
    A harmonikus rezgőmozgást végző test sebessége egyensúlyi helyzetben lesz a legnagyobb, tehát ahol cosFÍ=1 (vmax=A*w)
    Gyorsulása a szélső helyzetekben lesz legnagyobb, ahol sinFÍ=1 (amax=A*w^2)

    A harmonikus rezgőmozgás dinamikai feltétele, hogy a testet érők eredője egyenletesen arányos legyen a kitéréssel, és azzal ellentétes irányú.

    A rezgő rendszer mechanikai energiáját legérdemesebb úgy vizsgálni, hogyha vízszintes irányú rezgést nézünk, ugyanis akkor nincs helyzeti energia változás. A rúgóra erősített test, hogy rezgőmozgást végezzen, a rugót meg kell feszíteni, a mechanikai energiája a rendszernek a rugalmas energia. (nincs mozgási energia, mert nyugalmi állapotban van). Ha elengedjük a testet, akkor a rendszer energiája nulla kitérésű helyen 1/2mv^2 lesz. Az energiamegmaradás törvénye értelmében a rendszer összes mechanikai energiája a rugó rugalmas energiájának és a test mozgási energiájának összegével egyenlő. Eö=1/2mv^2+1/2Dx^2.

    A rezonancia fizikai jelenség, mely gerjesztett rezgéseknél lép fel olyankor, ha a gerjesztés frekvenciája és a rezgő rendszer rezgéseinek frekvenciája közel van egymáshoz. Ilyen esetben a gerjesztés által a rendszerbe egy-egy kitérés alatt bevitt kis energiaadagok fokozatosan összegeződnek és nagy rezgésamplitudót okoznak. Csillapítás nélküli rendszerek esetén a rezgésamplitudó rezonanciában végtelen nagy is lehet.