Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Polgári átalakulás Magyarországon 1848-49-ben

    Bevezetés

    • a XIX. század közepére a magyar társadalmat is elérték azok az eszmeáramlatok melyek nyugaton a polgári átalakuláshoz vezettek
    • elsőként Széchenyi fogalmazott meg ilyen reformgondolatokat –> majd Kossuth Lajos vette át a kezdeményezést
    • az osztrák elnyomás árnyékában nehezen tudták véghezvinni azokat a reformokat amelyek a feudális berendezkedést felbontották volna
    • a liberalizmus alapelveit igyekeztek átültetni a magyar viszonyoknak megfelelően

    Liberalizmus alapelvei

    • az értelem haladásában bízva az egyéni szabadság megvalósítása a cél
    • ez tartalmazza az alapvető emberi jogok által oltalmazott személyi szabadságot. A személyi szabadságjogok közül sarkalatos jogoknak számítanak: a vallás-, a sajtó-, a véleményszabadság, és a jogegyenlőség
    • ezt biztosítja egy olyan alkotmányos állam, amely alaptörvényre épül és hatalommegosztással működik, amely mint jogállam védelmezi a polgárait és lemond a polgárai életébe való beleszólásról
    • a politikailag nagykorú polgárok az egyesülési és választási jog érvényesítésével a parlamenti képviselet formájában igazgatják magukat: a parlament dönt a törvényekről, ellenőrzi a kormány működését
    • a jogi-politikai formákhoz kapcsolódik a szabad gazdaság: az iparűzés, a tulajdon- és a birtoklás, a kereskedés, a vállalkozás, az egyesülés és a versengés, a szabad költözés jogával
    • mindehhez társul a közteherviselés bevezetése, illetve a nemesi-feudális eredetű előjogok törlése



    Az Áprilisi törvények

    • Kossuth a 1848. március 3-i alsótábla ülésen követelte azokat a reformokat amelyek az abszolutizmus visszamaradottságát felszámolnák –> követelte az önkéntes örökváltságot, a közteherviselést stb.
    • a Habsburg-monarchia kereteinek fönntartásával együtt képzelte el a polgári átalakulást –> az udvar mégis az országgyűlés föloszlatását mérlegelte
    • a bécsi forradalom viszont új helyzetet teremtett –> a továbbfejlesztett javaslatot a főrendek elfogadták, másnap tömeges utcai tüntetéssel adtak hangot követeléseiknek amelyeket a 12. pontban foglaltak össze
    • a 12 pont a legfontosabb liberális elveket foglalta magába á
      • sajtó szabadság, cenzúra eltörlése
      • felelős minisztérium Buda-Pesten
      • évenkénti országgyűlés Pesten
      • törvény előtti egyenlőség polgári és vallási tekintetben
      • nemzeti őrsereg
      • közös teherviselés
      • úrbéri viszonyok megszüntetése
      • esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján
      • nemzeti bank
      • a magyar katonákat ne vigyék külföldre+katonaság esküdjön fel az alkotmányra
      • a politikai foglyok szabadon bocsátása
      • unió?

     

    • a bécsi udvar (kül- és belpolitikai problémái miatt) rákényszerült hogy a magyar országgyűlés határozatait jóváhagyassa
    • elsőként az úrbéri terhek és a papi tized eltörlését hirdették ki
    • a törvényeket a király április 11-én szentesítette
    • megvalósult az azonnali, kötelező örökváltság –> legradikálisabb jobbágyfelszabadítás
    • a választójogot alacsony vagyoni cenzushoz kötötték
    • megszűnt az előzetes cenzúra
    • az Ausztriához fűződő viszonyt nem tisztázták
    • nem vonták a törvénykezés körébe a nemzetiségek külön jogait
    • tehát Magyarországon a polgári átalakulás alapvetően vérontás nélkül ment végbe –> a polgári társadalom a vesztes szabadságharc után is megtartotta az ekkor lefektetett alapjait