Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Alekszandr Szergejevics Puskin pályája

    Pályakezdése (1811-1820)

    A költészet a szabadságot jelenti számára, a Carszkoje szelói líceumban (1811) ismerkedik meg a szabadgondolkodás szellemével, a líceumban főleg a klasszicizmus kultusza uralkodik. A diákok verseket, költeményeket, antológiákat, folyóiratokat alkotnak. Legfőbb eszméik közé tartoznak a hedonista életelvek, a nemzeti szabadság és felvilágosodás szabad gondolatai.

    Indulása, eszmélése: 14 évesen a Vesztnyik Jevropi közli első költeményét, majd 15 évesen a 18. század népszerű orosz költőfejedelme, Gyerzsavin a líceumban költővé avatja, s Puskint mint „a második Gyerzsavint” említi. Ifjúkori lírájában a dekabristák eszmeköre jelenik meg. Liberális irodalmi társaságok ülésein vesz részt, szatirikus dalokat és epigrammákat illetve politikai verseket ír a rabság és rabszolgaság ellen (pl: Óda a szabadsághoz, Csaadajevhez, A falu). Költeményeinek közös jellemzője a politikai szabadság követelése, a blaszfemikus és a társadalmi ízlés elleni lázadó hang. Ars poeticája ekkor: a művészet a tiltott dolgok színtere. Megírja első nagyszabású elbeszélő költeményét: a Ruszlán és Ludmila 1820-ban születik meg.

    Romantikus korszaka (1820-1830)

    Száműzetésében írja az ún. déli elbeszélő költeményeket, A kaukázusi fogoly (1821), A bahcsiszeráji szökőkút (1824) és a Cigányok (1824) című alkotásait. Romantikus poémáiban már ekkor felbukkannak a realista jegyek.

    1825-26-ban hazatér Mihajlovszkojéba, anyja birtokára, ahol egyetlen társa a dajka, Arina Rogyinovna. Költeményeiben balsejtelmek és tűnődések, merengő hang, az elmúlás gondolatai jelennek meg.

    Történeti tárgyú munkákba kezd, s megszületik a Borisz Godunov (1825), mellyel megváltoztatja az orosz drámát. Később is ír történelmet feldolgozó munkákat, de utóbbiakban már nem maga az orosz történelem, hanem a művészet és az emberi szenvedélyek felé fordul érdeklődése, mint Mozart és Salieri (1830) illetve A szoborvendég vagy A kővendég (1830) című műveiben.

    Romantikus életsorsokat és történeteket prózában is feldolgoz, erről árulkodnak Néhai Petrovics Belkin elbeszélései (benne A lövés, “A postamester”, “A parasztruhás kisasszony”, A hóvihar), és A pikk dáma. Célja az egyszerű és tömör fogalmazás.

    Puskin a dekabrista mozgalom bukása után ismét a nemzeti történeti poéma és regény felé fordul: barátai emlékére írja az Üzenet Szibériába című versét. Költészetében folytatódik a szabadság gondolatának növekedése, s magát a váteszköltő szerepében látja, melyről árulkodik például A próféta (költemény). Nagy Péter korát a nemzeti szerveződés idejének érzi, s úgy reméli, hogy létrejöhet I. Miklós alatt is egy hasonló Oroszország. E gondolat több művében is megjelenik (Nagy Péter szerecsene, Családfám, Poltava, A bronzlovas). A történelmi ábrázolás csúcspontját A kapitány lánya (1836) c. regénye jelenti.

    Puskin népköltészet iránti vonzódása szorosan összefügg a történelmi érdeklődés gondolatkörével. Régi dalok, mondák motívumai elevenednek meg műveiben majd az 1830-as évek elején meséket ír, a híresebbek közé tartoznak a Mese Szaltán cárról vagy a Mese a halászról és a kis halról. Ekkor keletkezik befejezetlen verses drámája, A sellő is. Művészetében egyesül a folklór hagyománya és a fennkölt irodalom.

    Romantikus korszakának és életművének csúcspontját világhírű verses regénye, az Anyegin megírása jelenti. Egy 19. századi ifjú nemes ábrázolásával a felesleges ember életérzésének rajzát adja s mindeközben körképet nyújt az orosz életről, társadalomról. Világos és egyszerű stílusban, ám kiforrott zeneiséggel, az anyegini-strófa eszközével.

    A romantika klasszicizálása, út a realizmus felé (1830-1837)

    1830-ban a költő a Lityeraturnaja Gazetában ír, mely a dekabristák finomabb hangján szól. Az időszak azonban nemzetközi viszonylatban is forrongó eseményekkel szogál, egymást követik a koleralázadás, a lengyel forradalom és a párizsi felkelés. A lengyel ügy „családi pöranyag” volt Puskin szemében, s hatására alkotja az Oroszország rágalmazóihoz és A borogyinói évforduló című munkáit.

    Az irodalmi életben 1836-tól a Szovremennyik (jelentése: Kortárs) című folyóirat révén irodalomszervezőként is szerepet játszik. Folyóiratát Szentpéterváron 30 éven át adták ki.