Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Radnóti Miklós

    Radnóti Miklós születési nevén Glatter Miklós (1909. Május 5. – 1944. November 10.) magyar költő, akit Abda község határában 21 társával együtt tarkólövéssel végeztek ki.

    Élete és munkássága

    Radnóti Miklós Budapesten, egy zsidó családban született. Életét jelentősen befolyásolta az a tény, hogy születésekor édesanyját és ikertestvérét elveszítette.

    Erre a traumára utal az Ikrek hava című prózai munkája. Az utolsó éveiben a magyar társadalom elutasította Radnóti Miklóst zsidó mivolta miatt, de ő a verseiben nagyon erősen hangsúlyozza magyarságát.

    Költészete keveredik az Avantgárd és Expresszionista témákkal, egy új klasszicista stílusban, melyre jó példa az Elégia. Szintén említésre méltó a romantikus szerelmi költészete is. Néhány korai versét a rövid életű Haladás című folyóiratban is közzétették.

    1935-ben vette feleségül Gyarmati Fannit,(született 1912.) akivel a házassága rendkívül boldog volt. Radnóti Miklós 1943-ban tért át a katolikus vallásra, mely abban az időben számos zsidó származású íróra jellemző volt az antiszemitizmus miatt.

    A 40-es évek elején Radnóti Miklóst besorozták a Magyar Hadseregbe, de zsidó lévén fegyvertelen munkaszolgálatra (munkaerő zászlóaljhoz) osztották be. A zászlóaljat az Ukrán frontra vezényelték, és 1944. májusában a Magyar Hadsereg visszavonult, majd a zászlóaljat átvezényelték a szerbiai Borban lévő rézbányákhoz. 1944. augusztusában Josip Tito által vezetett jugoszláv partizánok Radnóti csoportját, a 3200 főből álló magyar zsidó csoportot kényszermenetelésre kényszerítették Magyarország középső része irányába. A menetelés során az emberek többsége meghalt, köztük Radnóti Miklós is.

    Radnóti Miklós életének utolsó hónapjaiban is folytatta a versek írását, melyeket kis noteszébe jegyzett le, amit mindig magánál tartott. Utolsó versét barátjának, Lorsi Miklósnak dedikálta, akit a halálos menetelésük során lőttek le. Szemtanúk szerint Radnóti Miklóst 1944. november elején súlyosan megverte az egyik részeg nemzetőr, akit zavart Radnóti „firkálgatása”. Radnóti Miklós túl gyenge volt már a menetelés folytatásához, ezért tarkón lőtték, és bedobták egy tömegsírba Abda közelében.

    Ma, az út mellett egy szobor jelzi halálának emlékét. 18 hónappal a halála után a tömegsírt exhumálták, és Radnóti Miklós kabátjának első zsebében megtalálták a kis noteszét, melybe utolsó lírai és szívbemarkoló verseit írta. Radnóti Miklós teste ma a Kerepesi úti temetőben nyugszik.

    Kötetei

    • Pogány köszöntő (1930)
    • Újmódi Pásztorok éneke (1931)
    • Lábadozó szél (1933)
    • Újhold (1935)
    • Járkálj csak, halálraítélt! (1936)
    • Meredek út (1938)
    • Naptár (1942)
    • Tajtékos ég (1946)
    • Radnóti Miklós művei (1978)