Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Reformáció és ellenreformáció Magyarországon a XVI-XVII. században

    A reformáció elterjedése + magyar sajátosságai

    Szinte azonos időben és hasonló tartalommal terjedt el mint a németországi – az új hit mindenekelőtt az anyanyelvűség követelménye miatt vált rokonszenvessé (a társadalom alsó+ felső köreiben is) – sokan már csak azért is elfordultak a katolikus egyháztól mert ragaszkodott a latin nyelvűséghez. – a lutheránus vallás magyarországi viszonyokra reagáló nézeteit a XVI. század közepén fogalmazták meg – Luther teológiai tételei , s amúgy sem túl radikális társadalmi törekvései idehaza tompítva érvényesültekà nem vallották hogy minden hívő pap, de a világi hatalom szükségességét még jobban hangsúlyozták – a lutheri irányzat XVI. század közepéig élvezett egyeduralmatàa reformáció kálvini/helvét irányzata döntötte meg – a kálvinista hit elsősorban a mezővárosi és falusi parasztság körében terjedt + lutheránusok között is – az ellenállási jogról szóló tétellel (zsarnokölés elmélete) a nemesek a rendi ellenállást, a parasztok pedig urukkal való szembenállás lehetőségét igazolták – azt is vonzónak találták, hogy életüket egyéb területeken irányító hatalmakat kirekeszthetik az egyház ügyeiből – a magyarországi reformátusok nem szerveztek egyháztanácsokat, presbitériumokatàde egyes települések elöljáróságai hasonlóan működtek – Debrecenhez köthető a XVI. századi magyar reformátusság legnagyobb alakjának, Méliusz Juhász Péternek tevékenységeà ő tette a várost „ kálvinista Rómává” nyomda és iskolaalapítással, és hitvitáival – a kálvinizmus túlsúlyát az 1560-as évektől az antitrinitarizmus vezsélyeztette à szentháromságtagadók – elsősorban Erdélyben terjedt, élén János Zsigmonddal aki szintén ebben a hitben élt à udvari papja Dávid Ferenc lefektette az unitárius vallás máig érvényes tanait àsikeres térítő munkák Kelet- és Dél-M.o. kálvinistái között.

    Az egyházak megszilárdulása

    Az 1560-as években szilárdultak meg a m.o.-i protestáns egyházak – a lutheránusok, a kálvinisták, az unitáriusok egyházkerületekbe azon belül egyházmegyékbe szerveződtek – az egyházkerületet a püspök irányítottaàszuperintendens – az egyházmegye élén az esperes állt – az egyházkerületek önállóan, egymástól függetlenül működtek – a protestáns felekezetek egymáshoz való viszonyát sajátos módon szabályozták Erdélybenà 1568. évi tordai og-n kimondtál törvényben az igehirdetés szabadságát – a királyi Magyarország területén sem üldözték a protestánsokat a XVI. században.

    Kulturális hatások

    Ösztönzés volt az anyanyelvű irodalom kibontakozásához – 1590-ben jelent meg az első magyar nyelvű teljes Biblia, Károly Gáspár gönci lelkész fordításában àvizsolyi Biblia – a hit terjesztésében a protestánsok nagy szerepet szántak az iskoláknakàa lelkész/tanárok a Biblia + vallás megértéséhez szükséges tanokat is tanították – a városi iskolákban és főiskolákban (Debrecen, Sárospatak, Pápa, Kolozsvár, Brassó) humanista jellegű oktatás folyt – az evangélikus iskolák Németország, a reformátusok Hollandia és Anglia művelődési kp-aival építettek ki kapcsolatotà megkezdődött a magyarországi diákok vándorlása – a hitelvek és a műveltség terjesztésének leggyorsabb eszköze a könyv lett – a reformáció tehetős hívei nyomdákat állítottak fel, elsősorban a főiskolák székhelyein és a protestáns főúri udvarokban à a könyv luxuscikkből használati tárggyá vált. – társadalmi szereptől függetlenül sokan kezdtek el olvasni.

    Ellenreformáció

    Az 1608-as országgyűlésen törvénybe foglalták a magyar nemesség legtöbb követelésétà csökkent a jelentősége a vallási különbségeknek, illetve a protestáns nemesek és a katolikus Habsburgok szembenállásának – egyre több nemes tért vissza a katolikus hitre à rekatolizáció – Pázmány Péter jezsuita szerzetes (1616-tól esztergomi érsek) szorgalmazta leginkább az áttéréseket à közel 30 főúr rekatolizált az ő közreműködésével – Pázmány a nemesség vallásegységének helyreállítására törekedett,a nemesi előjogok sérelme nélkül – szerinte ez jelentette az udvarral való zökkenőmentes együttműködés zálogátàettől várhatták a földesúri birtokok és előjogok biztonságát – munkáját rendtársai a jezsuiták segítették – Pázmány továbbfejlesztette a magyar prózát (hitviták) – fontosnak tartotta a katolikus szellemű iskolák létrehozását – Nagyszombat városában 1635-ben egyetemet alapított à azóta is működik kül helyeken, névvel (ma ELTE).

    Vallások megoszlása a 3 részben

    A királyi Magyarország területén korlátozott volt a protestáns vallás gyakorlás, ennek ellenére több iskolát is alapítottak a területén – itt volt a legerőteljesebb a rekatolizáció – az Erdélyi Fejedelemségben megvalósult a szabad vallásgyakorlás, és kevesebben tértek vissza a katolikus hithez – a török hódoltság területén később szintén terjedt a protestáns hit, a törökök érzéketlenek voltak a keresztény vallási irányzatok közötti különbségekre, de a reformációban a kereszténység megosztottságát látták – remélték hogy az új irányzatok hívei jobban elfogadják a török fennhatóságot.

    Szerző: V.K.