Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Retorika

    A retorikát magyarul szónoklattannak vagy ékesszólásnak szokás nevezni. Hagyományosan a szónoki beszéden egy szónok által ünnepi körülmények között, nagy nyilvánosság előtt mondott, ékes stílusú ünnepi beszédet értenek, de ide soroljuk a tanár előadásait, a diák felelését is. A retorika tehát beszélni tanít.

    A kommunikáció célja:

    Mint minden beszédben, a nyilvánosság előtt tartott szónoklatban, előadásban is fontos szerepük van a kommunikációs funkcióknak. A nyilvános beszéd egyik célja a meggyőzés, a rábeszélés, a hallgatóság támogatásának a megnyerése , tehát a kommunikációs funkciók közül elsősorban a felhívás jellemző rá. Az ünnepi beszédeknek a gyönyörködtetés, a hallgatóság megindítása, az érzelemkifejezés a céljuk. Vannak olyan nyilvános beszédek, amelyeknek elsősorban az ismeretközlés a céljuk. A beszéd elején, közben és végén a kommunikáció kapcsolatteremtő, kapcsolatfenntartó és –záró funkciója is érvényesül. Minden szónok gondot fordít a szöveg megformálására, stíluseszközöket használ, vagyis figyelmet kap a kommunikáció esztétikai szerepe. A szövegben elsősorban a logikai elrendezés érvényesül. De természetesen a szövegbe leíró és elbeszélő részeket is beépíthetünk.

    A kommunikáció formája:

    A nyilvánosság előtti beszéd általában közvetlen, egyirányú kommunikációs forma, a hallgatónak csak korlátozottan van lehetősége visszajelzésre.

    A kommunikáció tényezői:

    Fontos, hogy a beszélő mind az előadás megtervezésekor, mind az előadás alatt tekintettel legyen a kommunikációs tényezőkre: a hallgatóság összetételére,a szöveg témájára a beszéd közben alkalmazható kódokra, a helyzetre, az előadó és a hallgatók között kialakult kapcsolatra. A hallgatók önkéntelen vagy szándékos visszajelzései, pl. a taps,az ásítás tájékoztatják az előadót a beszédének hatásáról. A kódok közül mind a nyelvi és nem nyelvi jeleknek egyaránt maghatározó szerepük van a nyilvános beszédben. Fontos az is, hogy mit mondunk, de még fontosabb az, hogyan mondjuk. A nyilvános kommunikáció sikerének is előfeltételei: a közös valóság, közösnyelvűség és a közös előismeretek.

    A nyilvános megszólalás szövegtípusai:

    • Tanácsadó beszéd: ebben, mai elnevezésével a politikai beszédben a szónok valamilyen ügynek a hasznos vagy káros voltát kívánja bizonyítani. Politikusok a parlamentben, egy pártösszejövetelen vagy más nyilvános rendezvényen szokták tartani.
    • Törvényszéki beszéd (jogi beszéd): a bírák döntését kívánja befolyásolni a védő és a vádló, vagy maga a bíró fejti ki álláspontját. Ide soroljuk a védő és vádbeszédet és a bíró beszédét is.
    • Alkalmi beszéd: valamilyen magasztalásra méltó dolgot, eseményt vagy személyt dicsőítenek. Ilyet tartanak különbféle ünnepi alkalmakkor, pl. tanévzárón, tanévnyitón, valaminek a felavatásán, megnyitóján, keresztelőn, esküvőn. Üdvözlő vagy búcsúbeszédet mondunk ismerősünk, munkatársunk, rokonunk tiszteletére, és pohárköszöntőt a vendégeknek.

    A nyilvános beszéd műfajai közé tartozik az előadás, a kiselőadás, a felszólalás, a hozzászólás, az értekezés, a beszámoló, az ismertetés, a nyilvános vita is, valamint a tévés és rádiós műfajok pl. kerekasztal-beszélgetés,a jegyzet, a glossza, a hír, a riport, az interjú és nyilatkozat.

     A szónoklás művészete

    A szónok tulajdonságai:

    • Tisztesség
    • Találékonyság: fontos, hogy megtaláljuk a beszédhez legmegfelelőbb anyagot, jó érveket, bizonyítékokat a beszédünkben kifejtett gondolatok alátámasztására, valamint, hogy igazodni tudjunk a hallgatók ismereteihez, véleményéhez, hangulatához vagy a megváltozott beszédhelyzethez.
    • Szerkesztőkészség: megfelelően tudja elrendezni az összegyűjtött anyagot, logikusan tagolja és építse fel a beszédét.
    • Stílusérzék: megfelelő stílust, hangnemet meg kell tudni találni.
    • Emlékezőtehetség
    • Jó előadókészség

    A szónok feladatai

    • Anyaggyűjtés
    • Az anyag elrendezése
    • A szöveg megfogalmazása, kidolgozása
    • Az előadásmód megtervezése
    • A szöveg emlékezetbe vésése
    • A szöveg előadása

    Szerző: V.K.