Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Sivatagok és a trópusi lombhullató erdők

    Sivatagok:

    Jellemzői:

    • Szubtrópusi éghajlati öv
    • Az évi középhőmérséklet 20°C
    • A csapadékmennyiség változó, egyes területeken 250 mm, másutt akár 1000 mm.
    • Vannak területek ahol egyáltalán nem esik eső évekig.

    Elhelyezkedés: A trópusi és a mérsékelt éghajlati öv közötti átmenetben.

    Általános jellemzés:

    • A mostoha vízhiányos élethez csak kevés élőlény tudott alkalmazkodni.
    • Az a néhány növény amely mégis alkalmazkodott az evolúció sokféleségét mutatják.

    Élőlények:
    A kaktuszok szigorú vízgazdálkodással képesek csak a vizet elraktározni. Pl: a levelek tüskékké való alakításával, a vízzáró szövetek képzésével. Másféle növények a gyökerük méretének szabályozásával maradnak életben. Ilyen pl a jerikói rózsa. A gyökere nagyon mélyre és nagy talajfelületet behálózva képes elegendő vizet felvenni, aminek a feleslegét raktározza.

    Efemer növények: Az alkalmazkodás sajátos formáját képviselik. Ezek rövid ideig tenyésznek, a magvaik akár évekig is képesek víz nélkül megmaradni, majd egy csapadékosabb időszakban kihajtanak és rövid idő alatt újra szaporodnak.

    A sivatagi egerek és az ugróegerek a sivatagok legjellemzőbb rágcsálói. Afrikában a mendesz- antilopok és a hófehér beizaantilopok, a sivatagi róka a sivatagi hiúz a legelterjedtebbek.

    A trópusi lombhullató erdők:

    1.) Keménylombú erdők:

    Növények: Ezek az erdők általában a sivatagokat szegélyezik. (Földközi-tenger melléke) A fenyőket és a tölgyeket az emberek kiirtották erről a vidékről, hajókészítés és kereskedelem céljából. Helyükön sziklás hegyoldalak maradtak és bozótosok telepedtek meg (macchia). A macchia 5-8 m magas sűrű bozót, melyben különböző növények élnek: szentjánoskenyérfa, krisztustövis, szúrós csodabogyó. A növényzet elsősorban örökzöld, kemény, bőrszerű lombozatú fák. Pl: mirtusz, paratölgy, olajfa, füge, oleander és a magyal. A fenyők közül a cédrus-, és a ciprus a legjellegze- tesebb.

    Állatok: Az eredeti állatvilág is jobbára eltűnt, helyét a lomberdők biomjaiból átvándorolt fajok foglalták el. Őshonos a muflon, a mezopotámiai dámvad és a párduchiúz.

    2.) Babérlomú erdők:

    Ezekben az erdőkben különböző babérfajok élnek, erről kapta az erdőtípus a nevét. A növények már nem rendelkeznek a vízmegőrzés speciális adottságával.

    Növényeik: Sáfrányfa, a liliomfélék és az üstökösfa a legjellemzőbb. Amerikában a virginiai tölgy és örökzöld Rododendron fajok, Ázsiában a tulipánfák és a nyitvatermők. Az erdők cserjeszintje és gyepszintje igen gazdag. A bambusz is a cserjeszinten él, a fásodó szárú fűféle.