Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Széchenyi István reformprogramja

    Előzmények:

    A 19. század lejére a feudális gazdasági-politikai berendezkedés válságba került Magyarországon. A politikai életben hangadó középnemesség nem tudja pénzhiány miatt korszerűsíteni birtokait. Közülük egyre többen felismerik, hogy szükség van a feudális kötöttségek felszámolására. Megjelennek a liberalizmus és a nacionalizmus eszméi, az alkotmányos állam megteremtésének az igénye. A magyar polgárság gyenge, kis létszámú, és többségében idegen 8német) származású, így a birtokos középnemességből kerülnek ki a reformerek vezetői.
    Magyarország ebben az időszakban a Habsburg Birodalom része, 1835-ig I Ferenc, majd a korlátozott képességekkel rendelkező V. Ferdinánd az uralkodó, helyette Metternich herceg az ügyek tényleges irányítója. A bécsi udvar elzárkózik a reformoktól, fél a birodalom szétesésétől.

    Széchenyi István élete:

    1791-ben születet főnemesi családban. Édesapja Széchenyi Ferenc, nevéhez köthető a Nemzeti Múzeum alapítása. Katonatiszti pályára lép, majd a napóleoni háborúk után kilép a hadseregből. Utazásokat tesz Nyugat–Európába és Török birodalomba, felismeri Magyarország elmaradottságát. Politikai pályafutását az 1825-27-es országgyűlésen kezdi, ahol birtokainak egy évi jövedelmét ajánlja fel a Magyar Tudományos Akadémia felállítására, ennek következtében meg is kezdheti munkáját. 1830-ban kiadja Hitel című művét, ebben foglalja össze reformprogramját, ettől az időponttól számítjuk a reformkor kezdetét.

    Széchenyi reformprogramja:

    Felismeri, hogy a magyar nemességnek pénzügyi hitelt kell biztosítani, hogy korszerűsíteni tudja a gazdálkodását. Hitelhez viszont nem juthattak, mert az ősiség törvénye miatt nem lehetett a nemesi birtokot elvenni, elárverezni, így viszont senki nem adott hitelt, mert nem lehetett a birtok fedezet.

    • Ezért szükségesnek tartotta az ősiség törvényének az eltörlését, a feudális tulajdon polgári tulajdonná alakítását.
    • Biztosítani kell, hogy ne csak a nemesek birtokolhassanak földet, hanem bárki, aki meg tudja venni. A törvény előtt is egyenlőnek kell lenni az embereknek, nem lehet a nemeseknek több joga.
    • meg kell valósítani a közteherviselést, a nemességnek is részt kell vállalni az ország kiadásaiból, adóznia kell ennek a rétegnek is.
    • fejleszteni kell a közlekedést, mert csak akkor fejlődik a gazdaság, ha szállítani lehet az árukat.
    • A céheket, monopóliumokat fel kell számolni, mert akadályozzák az ipar fejlődését.

    Programja ismerté teszi, könyvét többször is ki kell adni. A konzervatívok részéről támadások érik (Dessewffy József: A Hitel című munka taglalatja), ezért újabb műveiben megpróbálja programját megmagyarázni (1831 Világ, 1833 Stádium címmel jelenik meg műve.) Programjában nem feji ki, hogyan képzeli a jobbágykérdés megoldását, de a robotmunkát károsnak ítélte, és bérmunkát részesítette előnyben. Nem érintette a Habsburg-magyar viszonykérdését, a bécsi udvar támogatásával akarta a programját megvalósítani. Az arisztokráciára kíván támaszkodni reformjai megvalósításában, nem ismeri fel, hogy ennek a rétegnek nincs szüksége a reformokra, és többségükben nem kötődnek Magyarországhoz.

    Széchenyi gyakorlati tevékenysége:

    Nem elégedett meg a könyvírással, gyakorlatban is sokat tett az ország gazdaságának modernizálásáért.

    • Kezdeményezésére elkezdik a Lánchíd építését
    • Létrehozza Pesten a Nemzeti kaszinót, hogy a nemesek számára legyen hely
    • Sokat tesz a folyók hajózhatóvá tételéért és az árvizek megszüntetéséért
    • Támogatja a dunai és a balatoni gőzhajózás elindulást, valamint a vasútépítéseket
    • Lóversenyeket szervez, a lótenyésztés elősegítése miatt, könyvet is ír erről a témáról Lovakrul címmel.
    • Támogatja a selyemhernyó tenyésztést selyemipar meghonosítása végett

    Széchenyi és Kossuth vitája

    Az 1830-as években egyértelműen Széchenyi a magyar reformerek első számú vezetője. A 40-es évekre azonban már radikálisabb reformokat fogalmaz meg Kossuth Lajos, és a közhangulat már inkább az ő elképzelései mell áll. Kossuth gyorsabban képzelte el a polgári átalakulást és felismert hogy a birtokos köznemességre kell támaszkodni, az ő érdekük a reformok megvalósítása.
    Kossuth a bécsi udvarral szemben is hajlandó volt képviselni a reformokat, Széchenyi, pedig attól félt, hogy forradalomba taszítja az országot, és az a pusztulását okozza.

    Kossuth mindvégig tisztelettel vitatkozott Széchenyivel, ő nevezte először” legnagyobb magyarnak”.
    1848-ban a forradalom kitörésekor javul a viszonyuk, Széchenyi elismeri hogy Kossuth politikája sokat hozott az országnak. Mindketten tagjai lesznek az első magyar kormánynak, Kossuth pénzügy, Széchenyi közlekedési miniszter lesz.
    1848 őszén, amikor a bécsi kormányzat támadást indít Magyarország ellen, Széchenyi magát vádolja, azzal hogy a pusztulásba taszította az országot. A döblingi elmeszanatóriumba kerül, 1865-ben itt lesz öngyilkos.

    Szerző: André Mihály