Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Szív és vérkör

    A szív a keringési rendszer központja, ritmusos összehúzódásai pumpálják a vért az erekben. Ökölnyi izmos szerv, amely a két tüdőfél között, nagyjából középen helyezkedik el a mellüregben. Falát jórészt szívizomszövet építi fel, melynek vérellátását saját érhálózat, a szívkoszorúerek biztosítják. Belsejében négy üreg van. A felül található két pitvar fala vékony, az alsó két kamra fala izmosabb. A vér a vénákon keresztül érkezik a pitvarokba, majd a pitvarok falának összehúzódása a vért továbbpumpálja a kamrába. A kamra összehúzódása pedig továbbjuttatja az artériákba.

    A véráramlás mindig állandó irányú, soha nem fordul meg, mert ezt a billentyűk megakadályozzák. A billentyűk, mint a szelepek, az egyik irányban szabad áramlást biztosítanak, de visszafelé becsukódva elzárják a vér útját. A szívpitvarok és kamrák közötti billentyűk gátolják, hogy a kamra összehúzódásakor a vér visszafolyjon a pitvarba. A szívből kivezető artériák elején található billentyűk a kamra elernyedésekor akadályozzák meg, hogy a vér az artériából visszajuthasson a kamrába.

    A szívnek önálló ritmuskeltő központja van, egy kicsiny sejtcsoport a jobb pitvar falában, amelyet szinuszcsomónak nevezünk. A szívműködést ezen túlmenően az idegrendszer is szabályozza. Fizikai megterheléskor például a működő izmok több energiát igényelnek, mint nyugalomban. Az ehhez szükséges nagyobb oxigénmennyiséget a vérnek kell szállítania. Munkavégzéskor a szív gyorsabban ver, és egy-egy összehúzódása is több vért pumpál ki az érpályába.

    Nyugalomban a szív percenként átlagosan 72-szer húzódik össze. Mind a jobb, mind a bal kamra egy-egy összehúzódása kb. 70 cm3 vért juttat a keringési rendszerbe. Egy perc alatt tehát 72 · 70 = 5040 cm3, vagyis a teljes vérmennyiség megfordul a kis és a nagy vérkörben is.

    A vérkörök

    Az ember keringési rendszerében a vér két vérkörben áramlik. A szív bal pitvara a tüdő felől érkezett oxigénben gazdag vért a bal kamrába préseli. Innen ered az aorta, más néven főverőér, amely szervezetünk legnagyobb artériája. Az aorta, majd a belőle eredő kisebb artériák a test valamennyi szervéhez eljuttatják a vért. A szöveteket behálózó hajszálerek falán át a sejtek oxigénhez és tápanyagokhoz jutnak, a szén-dioxid, az anyagcseretermékek pedig belépnek a vérbe. A szervekből összeszedődő vénák a jobb pitvarba továbbítják a vért. Ez a nagy vérkör, amely ellátja a sejteket, biztosítja anyagforgalmukat.

    A kis vérkör szerepe a vér felfrissítése. A nagy vérkörből érkezett, szén-dioxidban gazdag vért a jobb pitvar a jobb kamrába juttatja, ami továbbpumpálja a tüdőartérián keresztül a tüdő felé. A tüdő léghólyagocskáinak falát behálózó hajszálerekben megtörténik a gázcsere. A vér hemoglobinja oxigént köt meg a levegőből, a szén-dioxid pedig kilép a vérből a léghólyagocskák belsejébe. Az oxigéndús vért a tüdővénák a bal pitvarba szállítják, ahonnan a bal kamrán keresztül ismét a nagy vérkörben folytatódik a vér útja. A szív két pitvara, majd két kamrája egyszerre húzódik össze, így egyidejűleg pumpálja a vért a kis és a nagy vérkörbe.