Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Szóösszetételek

    A szóösszetétel a szóalkotás egy gyakori módja, amikor önállóan is használható szavakból egy új szó jön létre. Eredményét összetett szónak is nevezik. Rendszerint a szókapcsolatokkal szokás szembeállítani, amikor az elemek között nem jön létre szorosabb, állandósult, a tagjaikon túlmutató viszony.

    Szóösszetételek minden nyelvben léteznek, mivel a szavak egyes kapcsolatai idővel szükségképp eltávolodnak az alkalomszerű, eseti használattól, és az összetevőiken túlmutató, általánosabb vagy konkrétabb értelemben kezdik el használni őket, és ilyen formában szilárdulnak meg. Az természetesen nyelvenként eltérő, hogy ez hogyan nyilvánul meg szóban, illetve (ha létezik írása a nyelvnek) írásban.

    Meghatározása

    Jelentéstanilag nézve a szóösszetétel tagjai közt intézményesült kapcsolat jön létre, így a jelentése gyakran eltér a két elem jelentésének „összegétől” (a gyorsvonat például nem bármely olyan vonat, amelyik nagy sebességgel halad, hanem egy bizonyos vonatfajta).

    Mondattanilag az jellemzi, hogy a tagjait nem lehet szabadon variálni, például a jelzőt állítmánnyá kiemelni vagy egyéb szót ékelni be közéjük. (A magas ház kapcsolatba be lehet szúrni, hogy magas, gyönyörű ház, és lehet mondani, hogy ez a ház magas, de a sárgaház kapcsolattal ugyanezt már nem lehet megtenni a jelentés módosulása nélkül – ez az ún. beékelődési teszt.)

    Hangtanilag jellemző rá, hogy az elsőt követő elemei elveszítik önálló hangsúlyukat (például szövegszerkesztő: a második tag hangsúlytalan).

    A magyar helyesírás az összetételeket sokszor – de távolról sem mindig – egybeírással jelöli. Meghatározásához szintén a fenti beékelődési teszt alkalmazható: például a tűzről pattant szavak közé ha beilleszthető, hogy messzire [pattant], akkor szókapcsolatról van szó, ha nem, akkor viszont összetételről, s ilyenkor egybeírjuk.

    Elhatárolásuk nem mindig egyértelmű, mivel még a mondattani és a hangtani szempontok sem vágnak mindig egybe. (A Nemzeti Bank szavak közé például nem illeszthető be újabb elem, mivel ilyen formában vált tulajdonnévvé, viszont az utótag, a Bank szó megőrizte önálló hangsúlyát.)