Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Talajképződés, talajfajták

    A kőzetek földfelszín közeli része a hőmérséklet ingadozás miatt –mivel ásványos összetevőik térfogatváltozásai nem egyformák– elporlik. Az elporladt kőzetben az atmoszféra agresszív gázai, és a savas csapadékvizek hatása megerősödik, a kőzet alkotó ásványok elmállanak.

    A mállás következtében egyes kőzetek ásványai kristályalakjukat elveszítik, vegyi összetételük is megváltozik. Ide tartoznak a szilikát ásványok kőzetei. Sok kőzet mállása nem egyéb, mint egyszerű oldódás. A porló kőzetrétegből a légköri gázokkal terhelt csapadékvíz az ásványokat kilúgozza. E folyamat végén az oldhatatlan vegyületekből képződik a talaj. A törmelékes kőzetek eleve mállástermékek, továbbmállásuk fellazulás, szétaprózódás.

    A kőzeteknek ez a mállásterméke a föld, azaz talaj. A talaj alsó része, az altalaj változatlanul mutatja az eredeti elmállott kőzet állapotot. A talaj felső néhány dm-m vastagságú része élő szervezetek sokaságát tartalmazza, ennek összetétele, fizikai-kémiai tulajdonságai az altalajétól jelentősen eltér, és kialakul a termőtalaj. Az altalaj és a termőtalaj közötti legnagyobb különbség, az hogy utóbbi nitrogént tartalmaz, amit az élőlények tevékenységével keletkezik.

    A talajok osztályozhatók kiindulási kőzetanyaguk, összetételük, szállítódásuk szerint.
    A talajképződződés sebességére az éghajlati tényezők jelentősen hatnak. Ugyanabból az alapkőzetből különböző éghajlati körülmények között más-más talaj képződhet. (Pl. A gránitból mérsékelt égövön agyag, homokos agyag, arid viszonyok közt futóhomok, csapadékdús környezetben laterit (nyirok) képződik.)

    Szerző: Sulinet